Az Ikrek

A hétvége nagy részét Judit mamával és Öcsi papával töltöttük, mivel 35. házassági évfordulójuk kapcsán szombaton együtt ünnepeltünk, így jobbnak láttuk, ha egyúttal ott is alszunk. Ezért aztán sokat hintáztak és bébikompoztak a Kicsik, amivel egyre ügyesebben mozognak. Kezüket fogva egyre szebben lépkednek, így aztán már csak az önállósodásra várunk mindannyian türelmetlenül. Kíváncsiak vagyunk melyik Mütyűr fog először elindulni. Beszélni nagy valószínűséggel Panni fog hamarabb, hiszen Ő már most is mondogat néhány szófoszlányt. Hangosan "ott a, ott a" -t kiabálva örül meg mindennek, amit szeret. A hinta már "ta" néven fut, és Ida néninek köszönhetően a csecse szó is kipösszen néha a száján. Barni mindenre nagyon érdeklődően mutogat, és Ő-zik. Ha autót lát az ablakban olyan erőlködésbe kezd közben "Ö, Ö, Ö"-t kiabálva, hogy nagyokat mulatunk rajta. A pá-pá mindkettejüknek nagyon megy, de csak ha kedvük van hozzá. Barni még integet is nagyokat, amit Panni is elkezdett egy-két napja.

A csőrős pohárral sokáig kínlódtunk, de csütörtökön egyik pillanatról a másikra ittak belőle, így azóta csak abból kapnak teát. Ezt is kipipálhatjuk végre.

Amit nagyon szeretnek és sikongatva fogadják, az a puffasztott kuki. Ha nem vennénk el tőlük, akkor képesek lennének egy egész zacskóval megenni, egy ültő helyükben. Panni csak akkor nyugodt, ha mindkét keze tele van a puffasztott kinccsel. Barni ettől megfontoltabb, de ha elfogy előle a kuki-halom hangos kiabálásba és mutogatásba kezd.

A Kicsik imádják a mesekönyveket. Hihetetlen türelemmel és csodálattal lapozgatják, nézegetik és már mutogatják az ismerős alakokat. Szét is téptek néhányat már a nagy buzgalomban. Nagyon szeretik, ha a könyvekben lévő mondókákat énekeljük nekik. Képesek lennének órákig hallgatni (pedig nem véletlenül nem indultunk az X-faktorban :-)) Panni énekel is és közben tánci-táncizik. Illeg-billeg és kicsücsöríti a pici popsiját. Barni ének helyett inkább nagyokat sikongat, kurjantgat, amit nagyon élvez. Láthatóan bennük ott van az X-faktor....:-)

Az utóbbi hetekben betegek is voltunk. Nagyon megfáztak a Kicsik és Anya is. 3 hét alatt nagy nehezen - sok-sok zsepi elhasználásával - sikerült leküzdenünk a makacs kórt. Azért is húztuk ilyen sokáig, mert voltunk olyan balgák, hogy az első hét után - némi javulást követően - elmentünk babaúszni. Ott megint megfáztunk egy kicsit és akkor már mindkét gyereken kijött a takony-kór és a köhögés. Még jó, hogy ezidáig nem vittük vissza a légzésfigyelőket, így némi megnyugvással konstatáltuk a kisszobából kiszűródó  szurtyogó hangzavart és a légzésfigyelők némaságát. Ezidáig nem szoktattuk ahhoz a Kicsiket, hogy a mi ágyunkba aludjanak, de volt néhány éjszaka, amikor vagy Barni, vagy Panni szundított Apa-Anya karjai között. Megnyugtató volt hallani a szuszogásukat.

A babaúszás egyébként zseniális volt. Panni kicsit dekoncentrált volt, inkább csak a labdát kergette. Barni viszont nagyon ügyes volt. Édesen és szorosan összeszorította a szemét és a száját, amikor a víz alá bukott. Nagy fejeseket ugráltunk, ügyesen visszatartva a levegőt.
Az utóbbi hetek újdonsága a fogmosás. Erről még nem írtunk, pedig több mint egy hónapja esténként rendszeresen mossuk a Kicsik fogát. Esténként a (vaníliás-tápszeres) cumisüveg után előkerül a málna ízű fogkrém és a berregő fogkefe. Ismerős fogorvos tanácsára elektromos fogkefét vásároltunk, így sokkal könnyebben megy a fejenkénti 7 fog letakarítása. A Kicsik imádják a fogkrém ízét, kitörő örömmel fogadják a fogmosást. Mindketten cuppognak nagyokat. Nekik ez a vacsora utáni desszert.
Voltunk kontrollon is, ahol azt mondták, hogy minden nagyon szuper, és nemsokára, akár el is felejthetjük a korrigált kor fogalmát. Amint elindulnak a Kicsik - ezt ezidáig nem tették meg - utána be is hozták minden "lemaradásukat". 
Imádnak pancsolni, pancsolni, pancsolni!!!! Amint megengedjük a kádba a vizet, csattogó tenyerek zajától lesz hangos a lakás, és addig ácsorognak a kád mellett, hangosan kiabálva, amíg le nem vetkőztetjük őket, és be nem zuttyannak a sok-sok játék közé. Múltkor, amikor Anya is kádban fürdött, odacsattogtak a kádhoz a Kicsik, és egyenként dobálták be a játékokat, hogy Anya is játszhasson.

Ja, az orrszívóporszívót utálják!!!
Mostanában az egyik kedvencünk a hinta, főleg Panninak. Amint felkerül az ajtófélfára "versenysírás" következik, ahol eldől, ki sír ahhoz hangosabban, hogy elsőként kerülhessen a hintába. Amint az egyik Kicsi beleül a másik is megnyugszik, ezúttal Ő veszített, de csak idő kérdése és Ő következik.
Barni imádja a ki-berakodós csiga-bigát. Oda is adja a kezünkbe a formákat majd elveszi és berakja a csiga pocakjába. Szintén imádja az egymásbarakós poharakat is.
Panni megőrül minden szőrös állatért, nagyon szoros - néha elválaszthatatlan - kapcsolatot ápol a Nyuszikájával (szundikendő nyuszi fejjel). Nevetgélve, mosolyogva bújik minden ilyesmihez. A hintából kis sem lehet robbantani. Ügyesen felhúzza a lábát, amikor erre kérjük.
Mindketten csodálattal nézik és hangos kiáltásokkal kísérik a körülöttük lévő lámpák fel-lekapcsolását. Imádják a lámpákat. Teljesen meg vannak értük őrülve mindenhol. Ez a nagy jolly joker nekünk, mivel így minden hiszti feledtethető egy lámpával.
Egyre jobban imádják a könyveket. Ezekkel lehet Őket mostanság a legjobban lekötni. Már mindannyian kívülről tudjuk az összes mondókát, valamint a Katalinka szállj el-től az Egy kis malac röf-röf-röf-ig igen jól nyomjuk :-)

Napi rutinunk: Éjszaka nem alszunk, továbbra sem. Barni fogfájása, kiegészült azzal, hogy Panni is az éjszaka közepén úgy dönt, eleget aludt már, itt az ideje a játéknak. Ha telihold van, az számunkra a "nagyhalál". Nehezen alszanak el, és várhatóan az éjszaka közepén is lesz egy 1-2 órás küzdésünk, mire visszaaltatjuk őket. Fél 7 körül reggeliznek, fejenként kb. 2,6 dcl vaníliás tápszert, majd 8-9 körül ébrednek. Játszunk, csodálattal bekapcsoljuk a mosógépet, vagy a szárítót. Tízóraizunk valami gyümölcsöt, amit kizárólag mesekönyv kíséretében tudunk észrevétlenül lenyomni a pocakjukba. 11 körül újra alvás, majd másfél-két óra múlva ébredés, evés, játék. Amikor Apa hazajön, elmegyünk sétálni. Egyre kevésbé bírják a Kicsik ülve a babakocsiban. Néha beiktatnak egy fél-egyórás alvást még délután, de ezt nem mindig erőltetjük, mivel akkor este 10ig kukorékolnak a Kicsik. Fél 7 körül vacsizunk, és mindig jön valamelyik nagyszülő, vagy Eszterke keresztanyu fürdeni-segíteni. A nagy pancsolás után még játszunk kicsit, aztán jön a cumisüveg, fogmosás, és a néha több órás altatás.
Most már alszanak, csak egy órán keresztül énekeltünk nekik.....

Szeptember 18-án megszületett az Ikrek legkisebb rokona, Daniella és Pisti Kislánya, Stefi. Kicsattanó egészséget és sok puszit Nekik!

Kicsit megint elhanyagoltuk a blogot, de annyi minden történt, hogy csak kapkodtuk a fejünket.
Arról már írtunk, hogy az Ikrek egy évesek lettek, és hogy mekkora buli volt Judit maméknál, viszont olyan sokat emlegetjük a nagyszülőket és még egyetlen képen sem láthatóak ők négyen. Hát íme, jobb később, mint soha.

Panni és Barni mostanában igen fürgék. Rengeteget állnak, gyakorlatilag mindenhol mindenben megkapaszkodva felhúzzák magukat. Kezdetben volt egy kis zűrzavar, mert hatalmas mellénnyel felálltak, büszkén mosolyogva nézelődtek, majd mikor vissza kellett volna ereszkedni, na akkor volt baj. Nem találták a megoldást néhány napig, így a lecsücsültető személyzet után kiáltottak (akik mi voltunk), szaladtunk is, és leültettük Őket. Örültek is nagyon, azonnyomban - mintha puskából lőtték volna ki Őket - négykézláb eltűztek valami érdekes játék felé. A hintát imádják. Judit mamánál és Öcsi papánál van egy felfüggesztett hinta. Nagy a verseny, ki legyen az első.

Barnival nagyon nehéz a gyümölcsöt megetetni, nem igazán rajong érte. Ez jól is látható a róla készült képen, ahol éppen valami fincsi barackos pempőt próbáltunk neki adni. Pannival nincs gond, Ő imádja a pocakját. Minden megeszik, még azt is, amit a földön talál. Lehet az kőkemény kiflicsücsök néhány órával korábbról, de bármilyen kis apró morzsát, cérnaszálat, vagy viráglevelet is megmütyürkézik az ujjaival és végül belekóstol. Legutóbb Apa legújabb bevásárlókosarának habszivacsos fülét rágta meg úgy, hogy kb. egy két centis darabot tudtunk már csak kierőltetni a szájából, a többit lenyelte. A kosár füle most olyan, mintha kisegér rágta volna körbe.

Fürdeni imádnak mind a ketten. Most már nagyfiúsan-nagylányosan egyszerre a kádban fürdenek, sok-sok játékkal együtt. Panni hatalmas vehemenciával pancsol és közben előrehajolva nyalogatná a habot - ha hagynánk. Néha azzal szórakozik, hogy hátraveti magát, és a csobbanás közben nagyokat kuncog. Barni szép csendesen eldobolgat a játékokon, feltérdel és körbemászik a kádban. Néha úgy tűnik zavarja Panni hangoskodása, ilyenkor rendszerint feláll, és jelzi, hogy ki szeretne jönni. Korábban többször volt olyan, hogy nem akart beleülni a vízbe, valószínűleg megijedt attól, hogy a popsija alatt nagyon csúszott a kád és ettől többször belezuttyant a vízbe. Amióta csúszásgátlót raktunk a kád aljába, ez a probléma megszűnt.

Panni mostanában nem akar este elaludni. Ágybarakás után még máfél órával is képes felállni és felsikítani, abban bízva, hogy kivesszük és kijöhet tv-t nézni és laptopozni velünk. Sajnos elkövettük azt a hibát, hogy egy-két alkalommal megsajnálva a küzdését, kihoztuk magunk mellé, és kb. fél órán keresztül ott heverészett rajtunk az ágyban. Most is sírva küzd az álom ellen, ahogy Apukája próbálja meggyőzni arról, hogy már nagyon fáradt és aludnia kellene. Barnika édesen szundizik. Most. Aztán éjfél utántól egészen hajnali négyig minimum 10-12 alkalommal sír fel a fogfájás miatt. Ilyenkor Anya szalad hozzá, megsimogatja, cumit ad neki, vagy megitatja. Legrosszabb esetben kap egy kis Nurofent, amitől aztán elalszik.
Mindketten ébredés utána legédesebbek. Amikor halljuk, hogy Barni cumija nagyot koppan a parkettán, tudjuk, hogy Barnesz felébredt, felállt és már nem is akar visszafeküdni. Ilyenkor persze mindketten mosolyogva várják, hogy kivegyük Őket az ágyból, majd hozzánk bújva, nyakunkba kapaszkodva ébrednek fel teljesen. Pizsiben még jóideig eljátszanak a játékaikkal, majd, ha ezt megunják jönnek kapaszkodnak belénk, vagy az ágyunk szélébe. Hát így kezdőik minden nap....

Voltunk megint kontrollon, ahol a doktorbácsi nagyon megdicsérte a Kicsiket, és azzal kecsegtetett minket, hogy jövő év elején, akár el is felejthetjük a koraszülöttség miatti két hónap levonást a fejlődésünkben. De jó!

Elmúlt egy év ...

Az utóbbi hetekben nem volt megállás. Majdnem 10 napot Vonyarcvashegyen töltöttünk Ili mamáék nyaralójában. Kicsit aggódtunk, hogy az nagy utat és az idegen környezetet rosszul fogják viselni a Kicsik, de nekik meg sem kottyant szinte egyik sem. Odafelé menet megálltunk Kapolcson és tettünk egy sétát a Műveszetek Völgyében, ahol két kedves ismerősünk is kint volt a portékájával.
A Balatonon sajnos nem volt túl jó időnk. A hétvégét Ili mamával és Docca papával együtt töltöttük, így nekünk lehetőségünk volt egy kicsit kettesben andalogni. Panni és Barni saját magukat meghazudtoló módon minden délután legalább másfél-két órát is aludtak, pedig itthon ez nem megy. Vasárnap és hétfőn a még üdén friss házasok, Eszter és Norbi csatlakozott hozzánk. Velük elmentünk Zalaegerszegre pancsolni egyet, amit a Kicsik nagyon élveztek. Főleg Panni, Ő igazi kis vidra.
A hét többi napján négyesben sétálgattunk, játszótereztünk, majd szombaton úgy döntöttünk, hogy a rossz időre való tekintettel inkább hazajövünk. Volt is öröm a nagyszülők körében, akik nagy csodálattal figyelték a kecsesen mászó, folyamatosan csevegő és énekelő Pancsurit (innen a név: Maria Callas), és az iszonyú sebességgel kúszó Barnit, aki Balatonon már fel is állt magától az ágy szélénél. Barnika mindenen dobol - mint Ringo Starr - még a puffasztott rizskorongot is megütögeti, meghallgatja hogy szól. Panni újdonsága, hogy tapsol, de ezt már a nyaralás előtt, az Ili mamáéknál töltött hétvégén kezdete el először. Vonyarcon vettünk a Kicsiknek crocs jellegű papucsot, amiben nagyon helyesen egyensúlyoztak. Igaz, jobban szeretik inkább rágni, mint viselni.

A következő hetet Wildalpenben töltöttük, ahol nagyobb gyerek csapat rajongta körbe az Ikreket. Természetesen a wildalpeni levegő is úgy elnyomta őket, hogy délutánonként együtt szundiztunk majdnem három órákat. Nagyon jól viselkedtek és láthatóan élvezték a nagy fűben való kúszást-mászást. Panni a tűzrakóhely faülőkéinél állt fel először nagy-nagy örömünkre, és Barni is egyre jobban emelgeti a popsiját, így lassan a "légiós" kúszásból, talán mászás is lesz egyszer. Hazafelé sajnos Apa nélkül kellett jönnünk, így a haza vezető 5 órás úton Apa keresztapjának kedvese, Viki próbálta szórakoztatni a kisé nyűgös és ülni nem nagyon akaró Mütyürkéket. Végül nagyobb sírás nélkül hazaértünk és vártuk, hogy vasárnap Apa is hazajöjjön.

Panni és Barni most már két hete 3-as tápszert esznek (sajnos nem sokat, mert Barni valamiért nem szereti már annyira a tápszert, így most éppen egy ízesített variációval próbálkozunk, kisebb sikerrel, de ezt még nem kiabálnám el), amit viszont imádnak az a délutáni tejdesszert. Hangosan nevetgélve, visítozva követelik, hogy a kanál az Ő szájukban landoljon a vaníliás, krémes édességgel. Esténként leginkább "jó éjszakát tejpépet" esznek, amitől talán jobban is alszanak. Mindketten szeretik a kiflicsücsköt, Panni egyetlen morzsát sem hagy kárbavészni, Barni egy idő után megunja, és eldobja.

Ami nem változott, Barni még mindig óránként felsír, amitől Anya gyakrolatilag semmit alszik (de így 11 és fél hónap után már meg sem kottyan :-)). Kezdő szülők lévén felkutattuk az interneten, mi lehet a problémája a mi kis szöszinknek. Úgy láttuk, szeparációs szorongása van, hiszen minden leírás megfelelt a tapasztaltaknak. Néha olyan keservesen sír, hogy arra gondoltunk biztos rémálmai vannak (egyébként is kicsit ijedős és félénk kisfiú), szóval gondoltuk fél vagy rosszat álmodik. Felhívtuk a pszichológus Klári nénit, aki közölte: felejtsük el az internetet, és nyugodjunk meg, mert szeparációs ízéje csak később szokott lenni a gyerekeknek. Ez tuti a foga lesz, így kezdjünk ehhez hozzászokni. Kérdezte, hogy elkezdtek-e hisztizni. Hajaj!!! Mondtam én, mire Ő: ehhez is kezdjünk hozzászokni, mert ez 2-3 éves korukig fokozódni fog. Franyesz. Panni mostanában gigahisztit képes produkálni. Képtelenség Őt lerakni, egyfolytában állni akar és kézben lenni. Ha ezt nem tesszük, sivítozva üvölt. Szinte látom magunkat egy pár hónappal később a Tescoban, ahol a földre dobva magát hisztizve rugkapál, mert nem kapta meg amit akart. Szép kilátások..... 
Panni 75 cm és 9,7 kg, Barni 79 cm és 10,4 kg.

Elmúlt hetekben a Kicsik 10. hónaposak lettek. Rengeteg újdonság történt az elmúlt időszakban. Nem is tudom, hol kezdjem.

Talán ott, hogy Barni szélvész sebeséggel kúszik szerte a lakásban. Már most látható, hogy dobos lesz, mivel mindenen doboltatja a kis mancsait. Imádja, hogy a mosogatógép falának egészen más hangja van, mint az ajtónak, vagy a szekrényeknek. Folyamatosan új hangok után kutat. Ha felébred, vagy éppen nem tud elaludni, iszonyatos erővel ütögeti kiságyának alsó végét. Ha tudna beszélni, valószínűleg azt kiabálná: Hahóóó, valaki jöjjön már ide, nem halljátok, hogy unatkozom! Egyébként fiúkat meghazudtoló módon gagyog, dajdajozik, nyenyereg és jajajozik. Szeret a rugós hintában hibálódzni, de főleg azért mert állandóan állni akar. Egyre ügyesebben húzza fel magát, lassan magától is állni fog. Mindig a lábunkhoz kúszik, ütögeti azt, ezzel jelezve, hogy állítsuk fel őt.

Panni még mindig csak illegeti-billegeti a popsiját nem akar kúszni. Bár egy-két napja előre is haladt már néhány centit. Egyre jobban szereti a hasát, nagyon nagy izgalommal fogadja az ételt, és soha nem köp ki semmit (nem úgy mint Barni, aki rájött, hogy ha valamit nem akar, vagy nem ízlik neki, olyan erővel prüszköli kifelé, hogy az etetőszékek egyméteres körzetében mindenhol kaja-köpet van). Pancsi mindent szeret, de főleg jó sokat belőle. Olyan nagy haspók, hogy volt néhány olyan napunk, amikor a kis Drága visszatért a 3 óránkénti evésre. Megéhezett a nagy alvásban. Ráadásul vígasztalhatatlanul sírt mindaddig, amíg szájába nem került a tápszeres cumisüveg. Megkérdeztük a gyerekorvost, mi legyen, mire Ő letiltott minket az éjszakai etetésről. Azt mondta, hogy, ha nem vigyázunk orális fixációja lesz Panncsinak, ami azt jelenti, hogy ha bármi gondja lesz, mindent a szájába vesz (hát ennek a barátja majd biztos örülne:-)), és lehet, hogy kajával fogja csillapítani a problémáit (na ez már nem olyan jó dolog). Így aztán nem szabad kaját adni, neki, előbb utóbb abba fogja hagyni a sírát. Semmi az egész, néhány kemény hét és le lehet szoktatni Őt erről. Na köszi. Ha valaki hallaná, hogy mennyire sír... Féltünk, hogy a gyámügy csönget be hozzánk az éjszaka közepén.

Egyébként még mindig iszonyú hangosan sikongat és persze beszélget a játékokkal. Imád kézben lenni, és most, hogy mindkettejüknek egyszerre jön a felső, első két foga (így már négy lesz lassan), napközben nagyon hisztis. Szeret ülve játszadozni, imádja a hintát, és hihetetlenül élvezi a vizet, főleg ha beülős úszógumiban himbálódzik rajta. Pancsúr kicsit lustibb, mint Barni, de lassan ő is izgő-mozgó kishusi lesz. Talán még nem írtuk meg, de Panninak van fülbervalója. Nagyon-nagy hős volt a mi kislányunk, mert nem nagyon sírt, amikor belőtték neki a kis fehér köves ékszert. Már alig várjuk, hogy kicserélhessük arra a gyönyörűségre, amit a keresztszüleitől kapott.

Újdonság még, hogy a Kicsik megkapták az autósüléseiket. Ezeket előreláthatóan 3-4 éves korukig fogják használni. Nagy csodaként élik meg mostanban az autózást, hiszen most már előre néznek, és így mindent láthatnak. Nagyon élvezik, és én is mert így végre megint Péterkém mellett ülhetek.
Július 10-én, azaz múlt szombaton volt Eszter és Norbi esküvője. Óriási izgalommal vártuk már ezt a napot. A Kicsik jól viselkedtek, nem voltak nyűgősek, édesen nézelődtek. A szertartás gyönyörű volt, nem is beszélve a két főszereplőről, Eszter-sellőlányról, és Norbi-csinosankarcsú vőlegényről. A kaja, a zene és a hely is mind-mind fantasztikus volt. A Mütyűrök este 8 óra körül megvacsoráztak, és lefeküdtek aludni. Jött két ismerős kislány, Ők vigyázták álmukat, amíg mi hajnalig roptuk. Én (anya) 4 óra körül mentem fel, akkor egy kicsit felébredtek, nehezen is aludtak el, de utána reggel fél 8ig aludtak evés nélkül (hogy itthon ezt miért nem tudják megcsinálni????). Másnap 9 óra körül keltünk ki az ágyból - pontosabban apa és a gyerekek, mert én még aludhattam egy kicsit - és ők fürdőztek egyet az ottani medencében. Utána Ili mamáékhoz mentünk, akik estig pesztrálták az Ikreket, amíg mi a légkondis szobában húztuk a lóbőrt. Jól esett.

Napirendünk mostanában: első evés fél 6 és 7 között, utána, ha mázlink van Barni 7-8-ig alszik, Panni néha 9-ig is. Délelőtt játszunk a földön, 9 óra körül esznek egy kis gyümölcsöt (Barni rendszeresen kiköpi a felét), majd 10-fél11 között lefekszenek aludni. Néha 2 órát is alszanak, de általában dél és fél 1 között ebédelünk. Utána még egy kicsit lekötik őket a játékok, de 2 óra körülre megunják mindet és jön a hiszti. Ilyenkor vagy elmegyünk sétálni, vagy nagy nehézségek árán (egyik gyereket a másik után felváltva cipelem a lakásban körbe körbe) megvárjuk apát, akivel eddig már kétszer is elmentünk az élményfürdőbe pancsolni. Igazából mindegy is mit, de valami mást kell csinálniuk. Ha szerencsénk van délután még alszanak 1-1,5 órát, de ez nem állandó. (Ili mamáéknál a hideg szobában már többször aludtak 2 órát is ilyenkor, ezt persze velünk nem ismétlik meg a kis büdösök), 4 óra körül kapnak egy kis joghurtos desszertet, amit imádnak. Persze az a joghurt, amit én csinálok nekik fincsi natúr joghurtból és gyümölcsből, az nem kell, ellenben az "aranyárú" Humana-s tejdesszertért döglenek. Hármat esznek meg ketten, de mégegyszer ennyi simán lecsúszna a pocakjukba. 6-fél7 kürül tejpép, majd fürdés és utána Jó éjszakát tápszer, amiből néha nem esznek nagyon sokat. Így bírjuk ki reggel fél 6-ig. Éjjelente kb. 10-20 alkalommal kelek fel hozzájuk (és ez nem vicc), bár már volt olyan éjjel, amikor CSAK 6szor kellett cumit, teát, vagy csak simogatást adnom valamelyik Csöppnek.

Olyan sok minden történt az elmúlt napokban, hogy akár oldalakat is írhatnék az újdonságokról.
Vége lett a babaúszásnak. Hihetetlen élmény volt az utolsó alkalom, amikor mindketten meglepő bátorsággal ügyeskedtek a víz alatt. Megfogadtuk, hogy nyáron gyakorolni fogunk, nehogy őszre elfelejtsék ezeket a mutatványokat.

A Kicsik napról napra ügyesebbek. Barni nagyon édesen mászik már, és ha észrevesz valamit, ami kell neki pikk-pakk és ott terem. Lassan fel is kell pakolnunk mindent magasabb polcokra :-). Mellette folyamatosan állni akar és győzelemittas mosoly feszül pofiján, ha vége talpra pattanhat. Közben persze be nem áll a szája, és őrületes hangerővel gagyog, és sikít. Panni még mindig kutyázik és tolat. Erről nem akar elmozdulni a mászás irányába - egyelőre. Egyébként hihetetlen kedves baba. Mindenkire mosolyog és minden pici törődést és figyelmet meghálál. Nagyon szereti Barnit, mindig mosolyog és kacag, ha meglátja. Barni általában közömbös arccal tudomásul veszi, hogy Pancsi is itt van. Mostanában egyfolytában ütögetik egymást. Főleg Barni ütöget mindenkit és így Pannit is.
Megtörtént az első vita is. Barninak mindig az kell, ami Panni kezében van. Így, ha meglátja mivel játszik Pancuri, más kúszik is oda és kiveszi a kezéből. Általában Pannit ez nem is zavarja, de vannak esetek - főleg ha a piros türörről van szó - amikor ezt sértésnek veszi és bömbölésben tör ki
Az új játékkal, a rugós hintával nagyon nagy élmény a játék. Főleg Barni élvezi, mivel leér a lába és így próbálgathatja az állást. Panni is jól elidőzik egy darabig, de aztán jelzi, hogy köszi elég volt.

Megvolt Barni első névnapja :-) Új játékokkal leptük meg Őt, de sajnos az igazi kedvenceket nem tudjuk megverni. Ezek a következők: műanyag piros tükör, popsitörlő zörgő zacskója, a világ legegyszerűbb csörgője, tükrös teknősbéka. Ezek verhetetlenek. Próbálkozunk mindenféle zenélő fityfenével, de a fenti játékok és felnőttes dolgok, mint a telefon, a távirányító, a laptop és a számológép szintén megelőz mindent.
Ami még újdonság, Barni ágyát már lejjebb kellett rakni, mivel olyan izgő-mozgó, hogy féltünk attól, hogy egyszercsak felkapaszkodik és kiesik. Tegnap már Panni is veszélyes kezdett lenni, így azt övét is át kell alakítanunk.
Az alvásuk nemsokat javult. Ha Panni alszik, akkor Barni van fent, ha Barnus alszik, akkor Panninak fáj a foga és nem alszik. Éjjelente tízszer, húszszor kell felkelni hozzájuk és gyakorlatilag éjfél és 4 óra között nem alszunk nagyon. Mindig kell valakinek cumi, tea vagy egy kis simogatás. Ha minden kötél szakad, jöhet Zelk Zoltán, Családi kör című versének megzenésített változata Anya variációban. Ettől varázsütésszerűen megnyugszanak (pedig nagyon vacak egy hangom van :-)).
Panninak szerintem jön a 3. pici foga, és már Barnusnak is kezdi nyomni az ínyét a harmadik kis recés izé.
Panninak fülbevalója van! A női hiúság első lépcsőjeként a Kisasszonynak belövése volt, fülbelövése. Szerencsénkre csak kisebb ijedelemmel járt a művelet.
Az evés is egyre nagyobb kaland. Szeretnék önállósítani magukat, szeretnének kanalazni. Belenyulkálnak a tánérba, játszanak az étellel a szájukban, kezükkel pedig szétkenik az ebédet az arcukon.

A kifli nagy játszma, próbálják minél eredményesebben majszolgatni, rágcsálni.

Napközben már nem alszanak ebéd után (amit személyszerint nagyon sajnálok, mert nem tudok elmenni futni), inkább délelőtt alszanak egy, másfél órát, utána, ha minden jól megy délután 4 körül még egy órát szundiznak. Jó lenne, ha visszatérnénk az ebéd utáni szunyára, de minden próbálkozásom kudracba fulladt. Sőt ma már tök különböző időben aludtak, így egy percem sem volt pakolni, takarítani és egyebek. Lehet, hogy ehhez kell hozzászoknunk.....

Ma nemcsak gyereknapot, hanem a 9. hónapjukat is "ünnepeltük" az Ikreknek. Szombaton együtt voltunk négyesben délelőtt, majd ebéd után sikerült egy többórás sétát ejteni. Csatlakozott hozzánk Öcsi papa is, és Eszteréktől megkaptuk az esküvői meghívójukat. Már nagyon várjuk a július 10-ét mindanyian. Este Apa és Anya buliba mentek, mert a Jávorfi Feri barátjuk betöltötte a 40-et, így az Ikrekre Judit mama és Öcsi papa vigyázott.
Vasárnap ebédre mentünk Eta dédihez, majd egy közös ebédutáni szunyókálás után grilleztük egy jót Petyáéknál, ahol velünk volt Ili mama és Docca papa is. Milán örült, hogy megint "ajándékozós nap" van és boldogan játszott a verdás autóival. Katus és az Ikrek együtt pörögtek-forogtak a földön. Édesen figyelgették és fogdosták egymást.

Újdonságok
"Panni-kutyus" és "Dumás-Barni" az elmúlt héten nagyon aktívak voltak. Panni annak ellenére, hogy nem forog a hasáról a hátára és vissza, elkezdte felemelni a fenekét és négykézláb hintáztatja a popsiját, vagyis kutyázik. Hipp-hopp és mászni fog. Egyébként még mindig nagyon türelmes és hálás kisbaba. Minden apró tőrödést mosollyal jutalmaz. (szegény, örül, ha valaki végre hozzászól, hiszen örökösen Hisztis-Barni miatt kerül Ő háttérbe) Édesen nő az a két kis apró fogacska, ami már ott fehérlik a szájában.

Barni nagyon szépen forog, szinte lehetetlen Őt már a hátán tartani pelenkázás és fürdetés alatt. A múlt hét végén rájött, hogy csattogni tud a nyelvével, és ezt a héten hangos dumázással bővítette ki. A "dajdajdajdaj"-tól visszhangzott az egész lépcsőház. Fogai még nem jönnek, de már látható, hogy neki is egyszerre kettő fog előbújni az ínye alól. Egyébként hihetetlen sajtkukac, egyfolytában mozog, mindig csinálnia kell valamit. A horozóból már kimászik, így minden alkalommal le kell kötözni. És persze állni akar, folyamatosan nyújtaj a lábait, és nagyon ügyesen tartja magát kicsi tappancsain. Persze nem engedjük neki nagyon, nehogy baj legyen belőle. A fenekét is emelgeti, de ehhez Ő még lenyomja a földre a fejét. Lassan rá fog jönni arra, hogy a karjait is kell használnia.

Megint kicsit lemaradtunk az események sokaságában.
Történetünk kezdődik ott, hogy a múlt hét előtti hétvégén Apa megint Wildalpenben volt, s így a Kicsik a hétvégét Anyával fent, Ili mamáéknál töltötték. Pénteken napközben Barni hányni kezdett, de a gyerekorvos szerint ez még nem volt olyan nagy baj. Szombaton vendégeink voltak Regina a kis Jankóval és Hajnal, Anya barátnői jöttek és a kertben játszadoztunk. Az Ikrek iszonyú nyűgösek voltak, de egyéb probléma nem volt, ezért is bátorkodtunk vasárnapra beiktatni egy igazi plázás shoppingolást (hisz Joy napok voltak :-)). Délelőtt neki is indultunk Ili mamával, Docca papával és Évivel, hogy körülnézzünk a Westendben. Odaértünk, nézelődtünk, ebédeltünk, majd a Babák felváltva hánytak, de főleg Barnika. Ő gyakorlatilag mindent kihányt, amit aznap evett. Ennek ellenére mindketten mosolygósak és láztalanok voltak. Ili mama viszont egyre rosszabbul volt, Ő is többször hányt a Westend mosdójába. A vásárlás befejezése után Barnus mégegyszer kidobta a taccsot, így a nagy ijedtség miatt - és a gyerekorvosunk jóváhagyása mellett - elvittük a gyerekeket a Heim Pál Gyerekkórház sürgősségi osztályára. Ott megvizsgálták őket, amin persze mosolyogtak, majd elhelyeztek minket egy megfigyelő részlegben. Itt 4 és fél órán keresztük csak kórházi teát kaphattak és figyelték Őket. Borzasztó hisztit produkáltak, hiszen mindketten már nagyon éhesek voltak addigra. A lényeg végülis az volt, hogy ne jöjjön ki a tea. Ez sikerült is. Időközben Ili mamát átvitték a László Kórházba, hiszen Ő is egyre rosszabbul lett. Szegényt bent is tartották. (csak szerdán jöhetett haza) Mikor lejárt a megfigyelés, és megkaptuk az utilaput addigra Apa is befutott, aki előtte Ili mamának vitte be a szükséges cuccokat a kórházba. Anya már kifelé jövet érezte, hogy baj lesz, de azt hitte, hogy pusztán az egész napi kaja-nélküliség miatt érzi magát gyengének, de sajnos tévedett. Leányfalun az út szélén Ő is kihányt mindent, és ezt folytatta otthon is. Szegény másnap teljesen használhatatlan volt, így Apa is Judit mama látta el a Kicsiket, akik ugyan nem hánytak, de nem is ettek olyan jóízűen és főleg annyit, amennyit szoktak.

Egész múlt héten gondosan figyeltünk a Picik étkezésére. Nem is ehettek mást, mint tápszert, krumplit, répával és pipimellel és persze sok-sok teát. Hála Istennek Panni is ivott végre jó sokat. Barni még szerdán egy kicsit megijesztett minket, mert hányt még egyszer, de az valószínűleg a túlzott falánksága miatt történhetett meg. Szerdán még Docca papa is kifeküdt, akit csütörtökön Eszter követett. 
Szerencsére mára visszatért az étvágy, de biztonság kedvéért még isszuk a probiotikumot, és az Isostart is csak kedden hagytuk abba.
A héten, kedden konduktornál is voltunk, aki elégedett volt a Kicsik mozgásával. Barni gyakorlatilag állandóan a hasára fordul, vissza még nem nagyon akar sikerülni, Panninkon pedig beragadt a rükverc, állandóan kúszva tolat. Pörögni még nem akar, de minden irányba forog hason a hőnáhított tárgyak után, ezt Barni is megteszi természetesen.
Mivel iszonyú rossz volt az idő az elmúlt napokban, sajnos nem tudtunk sétálni, amit az Ikrek már éreznek is. Próbálkozunk új játékokkal, és persze sok-sok mászást segítő tornával. Néha nagyon nehéz lekötni Őket. Barnikának ráadásul sokszor fáj a pocakja, aminek okát még nem sikerült kideríteni. Apa szerint csak a hányás utóhatása, de Anya szerint ez összefüggésben van a új 2-es tápszerrel. Meg is fogjuk kérdezni a doktor nénit.

A hétvégén Apa megint Ausztriában lesz, így Ili mama is és Judit mama, Öcsi papával együtt  jönnek majd segíteni a Kicsikhez.
Ismét vot méregetés: Panni 71 cm és 8320 g, Barni 76 cm és 9240 g. Az egyre több mozgás és valószínűleg a hányásos esett miatt az elmúlt három hétben Panni súly nem változott, Barni pedig egy kevesett fogyott is.

Hihetetlen újdonságok történtek az elmúlt napokban.
Barni egyre ügyesebben pörög-forog. Most már nem csak véletlenül fordul a hasára, hanem teljes határozottsággal teszi mindezt, majd győzelemittas mosoly kanyarog arcán :-) Megpróbáltuk levágni az haját hajnyíróval, de sajnos nagyon megijedt a géptől, így csak a feje tetjén sikerült "egyenesbe hozni" a fazont. Ha így folytatjuk idővel focista frizurája lesz.
Panninak tegnap kibújt az első foga. Olyan édesen kocogott rajta a kanál, hogy még Ő is elmosolyodott annak hallatán. Persze ettől aztán egyfolytában nyöszörög és mindent a szájába töm. Az éjszaka is nehéz volt. Eddig szinte soha nem ébredt fel emiatt, de tegnap éjjel többször is szenvedett a fájdalomtól. Még szerencse, hogy a cumi és némi simogatás megnyugtatta Őt.
Ma ünnepeltük Milán 5. születésnapját. Órási, emeletes Thomas sínpályát kapott Ili mamától és Docca papától, amit a felnőttek majdnem egy órán át próbáltak összeszerelni. Végül meg lett az eredménye, s így Milán nagy örömmel játszott az újdonsággal. Tőlünk rollert és verdás autókat kapott. Kata fincsi melegszendvicset és epres tortát sütött nekünk. Milán a mai nap után 19-ét, a névnapját, majd az utolsó vasárnapot, a gyereknapot várja nagyon. Szereti az ajándékokat :-), így a május igazi kánaán neki.

Becenevek, gondoltam, hogy meg kellene örökíteni az összes becenevet, amin a Kicsiket szólítgatjuk, hogy később Ők is tudják honnan ered a sok marhaság:
- Panni: Pancsi, Pancuri, Pancúr, Pancsúr, Nyuszi, Macilacinéni, Maszatgyurinéni, Cuci, Prüntyi, Cicamaci, Mókusnyuszi, Pacsuli, Művésznő, Maria Callas, Nyúlbogyó, Zsömi.
- Barni: Barnibogyó, Mókushús, Maszatgyuri, Mackólaci, Cuci, Barnus, Nyuszifül, Manófül, Mókuska, Prüntyi, Pöcsike, Hopszikám, Barnesz, Bogyóka.

Az arcok.
- Panninak száz arca van. A csendben, mélán nézelődőtől egészen a zsivátor, huncut kockafejig nagyon széles a skála. Mégis akkor a legédesebb, amikor felfelé nézve, dadadázik, a száját édesen kanyarintja és szemei hiheteltlen huncutsággal csillagoknak. Minden pórúsában mosolyog ilyenkor. Ha ilyenkor még a fejünk fölé emeljük, tátott szájjal, félig kancsintva röhörészik bele az arcunkba. Egyre inkább az Apukájára hasonlít Ő is.
- Barni az igazi csábító. (és ezt tudja) Gyönyörű kék szemével, tökéletesen rajzolt mosolyával, néha szégyenlősen elfordulva, majd sandibanditán vissza pillantva lesi, hogy figyeled-e. Két orcáján ott a lyuk (ezt az egyet örökölte Tőlem - én most az Anya vagyok), haja olyan, mint a drótkefe, néha barna, de mégis szőkén csillogó (elhatároztuk, hogy később, a szőke hajához és kék szeméhez veszünk egy fehér lovat).

Amit esznek. A Kicsik főleg a főzelékeket favorizálják. Imádják a sütőtököt, gyalult tököt, spenótot és a cukkinit. Főleg ha marhahússal vagy pipimellel készül. Persze mindegyikben van krumpli is, amit önmagában nem nagyon szeretnek. Naponta még 3szor kapnak tápszert, Nestlee Beba Ha 2., délelőtt Milupa Ha tejpépet, amiből a vaníliás a nyerő, majd délután esznek gyümölcsöt, almát, banánt, körtét. A gyümölcsös bébiételektől sajnos fáj Barni pocakja, így inkább mi készítjük Nekik ezt a desszertet. Egyébként jól láható, hogy Panni sokkal jobban favorizálja a gyümölcsöket, mint Barni, aki néha nem is hajlandő enni néhány kanálnál többet.

Ma ünnepeltük Barbara tekintetében az első anyáknapját, valamint az Ikrek ma nyolc hónaposak.

Ismét egy pörögős hétvégén vagyunk túl: szombaton Lábatlanon voltunk temetőben Anya Eta dédijénél, majd vendégségben, aztán Nyergesen voltunk Erzsi dédinél köszönteni Ili mamával és Docca papával. Vasárnap itthon köszöntöttem reggel a Babákkal Barbarát, aztán ebéd előtt felugrottunk Eta dédihez, majd Judit mamáék vártak minket ebéddel. Alig egy órás alvást követően mentünk Ili mamához, aztán egy jó nagyot sétáltunk, voltunk Alma zenekar koncerten is.

Panni és Barni eddigi életük legrapidabb értelmi fejlődését mutatja az elmúlt hetekben. Egyre kifejezőbben jeleznek - persze lehet, hogy csak mi tanultuk meg a nyelvüket -, kommunikatívabban viselkednek, próbálkoznak hangokkal, reagálnak nevükre. Bármelyikünk hazaérkezését, vagy a Nagyszülőket már örömmel, mosolyogva fogadják. Ha olyanjuk van, akkor zeng a lakás a gagyogásuktól, kiabálásuktól. Egyre több időt töltenek hason, Panni már kicsit kúszik, igaz hátrafele, mindketten tudnak viszont körbeforogni. Ma Barni háromszor is átfordult hasról hátra. A játékokat igen figyelmesen tanulmányozzák, ismerkednek azokkal, próbálják kezükkel forgatni, emelgetni azokat. 
Egymással napról napra többet foglalkoznak, nézegetik egymás cselekedeteit. Ha testközelbe kerülnek tapogatják, fogdossák egymást. Barni például ma szaglászta Panni nyakát. :) A mi arcunkat és kezünket is markolásszák, a szemüvegeket azonnal megragadják.
Fogaik növekedése sajnos kezd fájdalmassá válni főként Barninak, éjszakánként gyakran felébrednek kínlódva. Igen sokféle módszerrel igyekszünk könnyíteni Nekik, de sajnos nem teljesen tudjuk gondmentessé tenni a fogzásukat. 
Evésben a menü is szaporodott: marhahús, csirkemáj és jughurt a legújabb tételek, mindegyiket probléma nélkül fogadták, a joghurt esetében szerencsére mindenféle antireakció nélkül. A mai főzelékben már húslevesben főtt répa volt és egy kevés húslevessel gazdagítottuk az ebédet. Panni 8320 gramm, Barni pedig 9400 gramm.

Ma volt az Ikrek és Unokatestvérük, Katus keresztelője az Esztergomi Bazilikában. Nagyon vártuk már ezt a napot, mert így újra együtt volt az egész család.

Tibor Atya - aki Apát és Anyát is összeadta, és aki mellett Apa 12 évig ministrált - keresztelte meg az Apróságokat. Mindhárom baba jól viselkedett a ceremónia alatt, nagy szemekkel néztek, amikor a homlokukat kenegette és amikor vizet locsolt a kis buksijukra. Barni keresztszülei, Anya bátyja Petya és kedvese Kata lett, Panni keresztszülei Apa húgija, Eszter és kedvese Norbi lett.

Ili mama, Docca papa, Judit mama és Öcsi papa, Eta dédivel együtt dagadtak a büszkeségtől, ugyanúgy mint a kis Katus másik nagyszülei a kalocsai Kati mama és Pista papa is. Katuska keresztanyukája, Kata húgija, Karola lett. Velünk voltak még: Zsófika, Apa keresztlánya, Zsolti (Apa keresztapja) és kedvese, Viki, valamint Karola kedvese Máté és Anya keresztapja Öcsi (Ili mama öccse) is - Ő készített a fotók javát.
A keresztelő után egy étterem kerthelyiségében ebéddel ünnepeltük ezt a nagy napot. Gyönyörű idő volt, a Kicsikről még a sapkát is levettük. A jó levegőn nagyot szunyáltak, majd utána kézről kézre jártak, amit mindannyian nagyon élveztek.

Panni két napja tündéri szájtartással gügyögi a "dádádádádá"-t, Barni is elkezdte cifrázni, de leginkább az iszonyatos üvöltés és sikoltozás jellemzi azokat.

A múltkori bejegyzés előtt olyan régen írtunk, hogy most még mindig az elmúlt hetek eseményeiről szeretnénk beszámolni.
A Gyerekek első húsvétján Apa és Barni meglocsolták a nagymamákat, a dédiket és a rokonokat. Utána Ili mama főzött nekünk finom ebédet, amit nagy rohanásban kellett megennünk, mivel a Babák már nagyon fáradtak voltak. Előtte szombaton és vasárnap Judit mamáéknál volt család összejövetel, így ott töltöttük időnk nagy részét. Vasárnap Apa és Anya le is lécelt egy pincebuliba, ahol egy kicsit kikapcsolódtak. 
Arról már írtunk, hogy Barni átfordult hasról hátra, de Panni bravúrjaival még adósok vagyunk. Egy keddi napon, pontosan március 30-án este 6 és 7 között Pancsi, kezében a zenélő kutyával átfordult hátáról a hasára. Nagy franc ez a kislány, mert pont akkor produkálta magát, amikor Anya éppen Tae-bo-n volt és próbálta ledolgozni a felszedett kilóit, így Ő lemaradt erről. Azóta ezt nem ismételte meg, de hasról hátra véletlenszerűen egyre többet forgolódik. Barni szintén, hátról hasra nem akar nagyon átpördülni. Egyszerűen megáll félúton. Oldalt fekszik, de mivel mindkét ökle teljesen a szájában van, nem támaszkodik fel. Így aztán oldalfekvésben marad.

Múlt héten Apának már kedden el kellett mennie Wildalpenbe doglozni, így Anya és Ili mama vigyázott az Ikrekre. Szegény Ili mama szombatra jól elfáradt, annyi volt a teendő a Babák körül. Nem is beszélve arról, hogy Anya a délutáni alvásokról rendszeresen megszökött (futni ment), míg Ili mama vigyázó szemekkel őrizte a Kicsiket. Hála Istennek ezt nagyon gyakran megteszi, így Anya talán nyárra visszanyeri régi formáját. Kell is az erőnlét majd, ha elindulnak az Ikrek.
Ili mama, Judit mama és Öcsi papa már nagy lázban égtek, hogy szereljük össze a Babáknak vásárolt ikres járókát. Vasárnap végre sikerült, így minden nagyszűlő megnyugodott és ma már boldogan gagyognak a rácsokon túl hetrengő Babáknak. Panni és Barni is jól viselik a "ketrecet", néha hangos sikollyal jelzik, hogy ha elérkezett az idő a kiszállásra.

Ma voltunk a féléves kontrollon, ahol mindent rendben találtak a Babákkal. Barni kicsit lustább (de nagyobb súlyú is), Panni picit jobban emeli a fejét, de mindketten emelgetik a popsijukat és hasonfekve forognak a játék után. Meg is mondták, hogy sokféle csörgő-zörgő labdát kell vennünk, amik elgurulnak és arra ösztönzik őket, hogy menjenek utánuk. Ajánlották, hogy vegyünk szivacsos mászószőnyeget, mert azon sokkal könnyebb fognak nekilódulni a mászásnak, mint a korábban használt pléden. Így a lenti képen már azon fekszenek.

Az Ikrek étlapját elkezdhetjük bővíteni, jöhet a joghurt, a túró, majd a sajt, persze szép lassan, hogy lássuk minden ok a tejtermékekkel. Elkezdhetnek rágcsálni - igaz egyenlőre csak fog nélkül - kiflicsücsköt, mivelhogy a legújabb protokol szerint a glutén tartalmú étkezés megindítható hat hónapos kor után. Ma ettek elöszőr borjúhúsos ételt, a vas tartalom miatt a marha nagyon fontos lesz a jövőben. Panni: 8200 gramm, Barni: 9300 gramm.

Az elmúlt két hétben nagyon sok dolog tornyosult össze életünkben, szinte nulla szabadidőt hagyva.  Ezért nem frissítettünk a blogon. Szorri a rendszeres olvasóktól, igyekszünk behozni, pótolni!
Rengeteg esemény, újdonság történt az Ikrekkel: babaúszáson többször merültek a víz alá, egyre ügyesebben esznek kanállal, csirke hús is szerepel már az étlapjukon, nagyon ügyesen, kontrolláltan használják kezüket. Panni rengeteget sikoltozik, hátról átfordult már a hasára. Mostanában csak Maria Callas-nak hívjuk, az iszonyatos hangos sivítozásai miatt. Kétoldali zsömlés-pofiján huncut, zsivány mosoly kanyarodik, ha az történik, amit a Művésznő szeretne. Barni még csak hasról fordult hátra, imád oldalára fordulva nézelődni, s gurgulázó nevetésétől hangos lakásunk. A "Hopszli" szóra hangos kacagásba tört ki a napokban, de ez minden nappal bővül, és volt már olyan is, amikor Panni hangos sikolyaira reagált kicsattanó röhögéssel. Utána mindig csuklik is jó sokáig.
A főzlékeket nagyon kedvelik, a gyümölcsöknél néha van némi fintor, a vaniliás tejpép pedig a nagy kedvenc. Imádják a sütőtököt, a céklát és a gyalult tököt is. A brokkoli csak sok kumplival, a cukkini pedig kizárólag répa kiséretében csúszik.



Napi rutinunk:
A Kicsik reggel 5 és 7 között valamikor reggeliznek fejenként kb. 190-210 ml tápszert. Ha szerencsénk van, alszanak még kb. 8-ig, utána irány az összes játék. Különöbőző játékállomások vannak kialakítva számukra, így ha megunják az adott "állomást" lehet őket a következőre transzportálni.
Fél 10 körül eszik az imádott vaníliás tejpépet (a gyümölcsös sajnos nem annyira jön be, de azért azt is megeszik persze). Barni utána sok teát iszik (egyébként is rengeteget tud szlapálni), viszont Pannit itatni képtelenség. Bokákolva, nyelvét kinyújtva löki ki a teás cumisüveget. Próbálkoztunk már mindenféle teával, vízzel, répalével, de semmi. Egyszerűen nem akar inni.
Dél körül eszünk főzeléket, előtte egy 10 perces alvást Barni azért beiktat. Panni csak ritkábban, de akkor Ő legalább fél órát is durmol. Ebéd után mindketten, sötét szobában alszanak 2-3 órát. Próbáltuk ezt az időt levegőn tölteni,  de minden annyira érdekes volt, hogy gyakorlatilag nem aludtak semmit. Így este felé igen csak nyűgösek voltak.
Ébredés után mindketten esznek kb. 180 ml tápszert, majd ha jó idő van sétálunk Apával, vagy itthon játszadozunk.
Fél 7 körül gyümölcsöt majszolunk, aminek édesnek kell lennie, különben bokákolva fancsali pofával néznek Anyára és Apára.
Fél 8 körül torna, masszír és pancsi, majd fél 9 és 9 között 210-220 ml tápszer vitaminokkal. Amíg eljutunk ide, már erőteljesen dörgölik a szemüket, így a kaja után viszonylag keveset bírkóznak a macival és a szundikendővel. Jön a szunya.
Barni éjjel sajnos sokszor felsír a foga miatt, de Anya kipattanva az ágyból nyomja befelé a cumit, ami általában megnyugtatja Őt. Sokszor órkánt megesik ez velünk, de néha van olyan szerencsénk, hogy 2-3 órát is átalszunk nyugodtan.

Heti rendszerességgel járunk Dévény tornára (ezt csak önszorgalomból), és egyszer megyünk babaúszásra is. Tervezzük a heti egyszeri zenebölcsit és játékos készségfejlesztő foglalkozást is. Ezt az utóbbit kicsit nehezebb, mivel munkaidőben Apa nem tud velünk jönni, Anya meg sajnos nem polipnak született, így két kezével elég nehézkesen tudná megoldani ezt. De dolgozunk ezen a logisztikai problémán. :-)
 

Tegnap, 30-án voltak hét hónaposak az Ikrek. Korrigáltan ötnek számítanak, fejlettségben pedig szerintünk hat körül járnak. Ez kicsit bonyolultnak hangzik, koraszülöttek esetében a terhesség 40. hetétől számolják a korrigált életkort ~1-1,5 éves korig.
Szóval, hét hónapja igencsak megváltozott az életünk, átrendeződött minden körülöttünk. Húszonnégyórás ügyeletben vagyunk mellettük, lessük óhajukat, kívánságaikat, szükségleteiket. Két-három hete egy kiszámítható napirendre álltunk be: fél hét körüli ébredés, délelőtti játék kisebb pihenésekkel, dél környékén evés aztán három-négy órás alvás, ismét evés a séta előtt, esti programban hat, hét között gyümölcs aztán fürdés és kilenc körül nyomás aludni vacsora után.

Evésben már egyre kisebb szerepet kap a tápszer és a cumisüveg, délelőtt tejpép, ebédre főzelék, este pedig gyümölcs. Már ettek spenótot, céklát, cukkinit, karfiolt, brokkolit, általában ezeket variáljuk krumpli és répa alappal. Nagy kedvenc a sütőtök, annak ízét imádják. Sajnos gyümölcsök terén csak alma és banán kapható mostanság számukra, de bébiételben faltak már őszi és sárgabarackot, valamint körtét is. Terveink szerint a hétvégén próbálkozni fogunk csirke mellel. Súlyuk igen szépen alakul: Panni 7860 gramm, Barni pedig 8940 gramm.
A cirka három héttel ezelőtti hirtelen ide-oda forgásnak annyi, azóta semmi. Igaz Panni tegnap este egy játékkal folytatott birkózás közben hátról átfordult hasra, utána néhány perces döbbenetet tartva. A hasonfekvést kedvelik, ízegnek-mozognak, forgatják - emelgetik fejüket. Néha a mászásra utaló mozdulatokat már fel lehet fedezni.

A hétvége nagyon mozgalmas volt. Szombaton Anya szülinapját ünnepeltük Judit mamánál és Öcsi papánál, nagyszülői skálát bővítette Ili mama is. Ott volt velünk az összes leendő keresztszülő, Eszterék és Petyáék is. Velünk volt Eta dédi és Keresztmama is, akik nagyon örültek, hogy ennyi picurka veszi őket körül. Együtt hentergett minden baba a lábunknál. Katus nagyon jól viselte az ismeretlen környezetet, kézről kézre járt, majd vidáman nézelődött az ikrekkel a szőnyegen. Milán, Apa régi kisautóival és kamionjaival játszott igen lelkesen, míg a felnőttek nagyon finomat ettek ami Apa főzött a díszes társaságnak. (hagymaleves volt zsályás pirítóssal, borsos sült sertésszűz, baconbe göngyölt aszaltszilvával töltött csirkecomb, mindez glasszírozott sült zöldségekkel és árpagyöngyből készült rizottóval, amit elkereszteltünk gersottónak :-))

Az isteni étkek után, mennyei volt a csokis trüffel torta (na ezt már nem az Apa csinálta, hanem a Szamosból importáltuk)
Vasárnap a nyergesi dédiéket látogattuk meg szintén Milánnal, Katussal, Katával és Petyával. Ők is nagyon örültek nekünk, hiszen Katuskával még nem találkoztak ezelőtt. A dédi mama megsütötte a szokásosan isteni meggyes-mákos rétesét, amiből Anya sajnos túl sokat evett. Míg a picikék jól eljátszodoztak a földre fektett szőnyegen, Milán és Anya bújócskáztak. Később Petya és Kata kivitték Milán-nyuszit a Dunára kavicsot dobálni, ahol ez a csibész beletrappolt a vízbe bokáig. Utána mindenféle zenélő tárgyat gyűjtögetett, amivel később igazi hangversenyt varázsolt nekünk.

A dédikék után meglátogatukk Tímár Évit és Ida néni is. Reméltük, hogy összefutunk nagy és okos (és híresen szép) unokabratyeszunkkal, Tomival is, de Ő éppen a futball oltárán áldozott valahol. Persze az is lehet, hogy már a sport utáni ivászaton töltötte a hétvége utolsó óráit. Éviéknél fincsi tortát és sós pufit ettünk.
Tímár Éviről, azt kell tudni, hogy Ő az ikrek legjobb ízlésű, és pénztárcát nemkímélő mennyiségben ruhakölteményeket beszerző stylistja. Neki köszönhetjük a gyerekek legszebb ruháit is, így ha valaki valamelyik kollekciót szeretné megdícsérni, akkor azt Évinek kell címezni. Ida néni, aki Évi anyukája a világ legfinomabb habos sütijét és néger kockáját készíti el a mi nagyon nagy örömünkre. Igazi hős ám, mivel szegény a lisztérzékenysége ellenére is nagy lendülettel gyártja a jobbnál jobb sütiket a családnak. 

Ma még sajnos taknyosak vagyunk, így a holnapi babúszást valószínűleg kihagyjuk :-(

Tegnap voltunk ismét babaúszáson, meg volt az első merülés. Már hetek óta gyakoroltuk a száj csukását vízzel történő locsolásra, több kevesebb sikrerrel. A mélyvízbe való ugrásos jelző most nagyon találó, a merülésnél beigazolódott ügyesen csukják a szájukat a babák. Panni és Barni is különösebb zaklatottság nélkül vették az első, néhány pillanatnyi vízalatti létet.
A szokásos gyakorlatokkal kezdtünk, hason illetve háton, különböző tartásokkal lebegtek és siklottak a vízen az Ikrek. Mindketten leginkább a hason fekvős részeket szeretik, kezeikkel, lábaikkal nagyokat csapkodnak, kapálódznak kisebb - nagyobb sikongatásokkal színesítve.

Aztán jött a merülés. Hason siklattuk őket majd elhangzott a szokásos mondat: csukd be szád! S máris a víz alatt találták magukat, majd újra kint és siklottak tovább, mintha mi sem történt volna. Ezt megismételtük kétszer, mindenféle ellenvetés nélkül. A vízalatti fotók nem sikerültek az idő rövidsége miatt, majd legközelebb. Azért a felbukkanás utáni momentum is aranyos!

Barbara és Panni mára egy kicsit benáthásodtak. Reméljük mihamarabb kigyógyulnak és nem lesz belőle komolyabb betegség. A szokásos C vitamin és oscillococcium a fegyverünk.

Ismét egy hosszabb hétvégét tölthettünk együtt, ami ismét mozgalmasra sikeredett.
Szombaton igaz egész nap itthon voltunk, pihentünk, az este programtelibb volt. Barbarával elmentünk vacsorázni majd egy kicsit bulizni a Trafóba, éjfél környékén váltottuk itthon a Csőszöket, Judit mamát és Öcsi papát.
A szombat esti kimaradás nálam mindenképpen kihatással volt a vasárnapi délelőttre, szerencsére Anyu várt minket ebédre, mely után egy jó kis alvással regenerálódtam. Délután Budapestre mentünk Gabiékhoz, Zsófiékhoz. Olivér és Áron nagyon élvezték az Ikrekkel való játék lehetőségét.
Ma ismét ebédmeghívásunk volt Petiékhez és maradtunk egészen estig. Katus és Panna először játszott együtt, járókában a lógó játékokkal. Milánnak nagyon tetszett a "területére" betörő Csöppségek közelsége. Folyamatosan simogatta, puszilgatta, dédelgette Őket.
Az Ikrek egyre többet, egyre nagyobb kedvel vannak hason, s nyomják ki fejüket a magasba. Barni péntek esti pörgés tudása elapadt, azóta egyszer sem fordult se ide, se oda.

A főzelékek előreláthatólag nagy kedvencek lesznek, vasárnap kész, üveges bébiételt kaptak, répásat és brokkolis karfiolosat. Panni túl ette vele magát, egy hányással rendezte is a problémát, amit egy teljes átöltözés és egy újabb etetés követett.

Szép, ünnepi nap a mai, Barbara születésnapja van. Újabb unokatestvér jövetelére is fény derült, Daniella és Pisti őszre várja Babájukat, most a 12. hét környékén járnak. Nagyon nagy örömmel fogadtuk a hírt, olyan jó látni gyarapodó "csapatunkat".
A héten szinte minden tökéletesen zajlott, az Ikrek a jó formájukat hozták, alig volt hisztizés. A fogzási problémákat talán sikerült kiszorítanunk életünkből. Egy homeopatikus kúpot használunk (viburcol), valamint a borostyán nyakláncot is viselik a Babák.
Ma voltunk konduktornál, Bajnok Ildikónál. Panninál van egy kisebb, kifli jellegű kényszer fejtartás, ami ikreknél igen gyakori. Majd jó sokat fogjuk tornáztatni, mozgatni, masszírozni Pannus nyak környékét. Barnival minden rendben. Örömmel újságoltuk Ildikónak, hogy néhányszor, véletlenszerűen már előfordult hasról hátra történő átfordulás.
Hát erre mi történik ma este? Barni a fürdetés előtti torna és masszázs után elkezd forogni. Majdnem kivitelez egy hátról hasra fordulatot, de megakad az ágyneműben. Közbeléptem, hasra fektettem, erre Ő rögtön visszaperdült hátára. Ezt sokszor ismételgettük, nagyon tetszett Neki. Panni és Barbara is örömmel fogadták a teljesítményt, igaz Barbara hangja kicsit eufórikusabb volt. :)

Panninál is volt már véletlenszerű, nem ilyen tudatos fordulása. Ő is nagyon próbálkozik, hogy helyet változtasson. Néha az éjszakai alvás során jelentősen elvándorol a kiságyban, amit sajnos még nem láttunk soha, hogyan teszi.

Pénteken én voltam itthon az Ikrekkel, Barbara Eszterrel ment Budapestre mennyasszonyi ruhát nézegetni, a nyári esküvőre. Eszter húgomnak bekötődik a feje, több csokrot kapott már el, s beért az átok. :) Szóval pénteken egyedül a Babákkal, nem volt még ilyen. Barbara előre mondta már, hogy amilyen mázlista vagyok tutira nem lesz semmi hiszti. Nem is volt, mindketten a legaranyosabb, legkedvesebb formájukat hozták. Késő délután volt Barni részéről egy kisebb nyöszörgés.
Hétvégente általában én kelek reggel az Ikrekkel, ilyenkor nagyon élvezik, ha áthozom Őket az ágyunkba. Persze ezzel én már ki is szorultam, de öröm nézni, hogy élvezik az új helyet. Barbara még alszik mellettük, felfigyelve a Csemeték hangjaira.

Szombaton sütőtökkel bővítettük az étlapunkat. Az édeskés újdonságot jól fogadták, kétszer is jól laktak vele. Bevezettük az ebéd utáni, ágyban való alvást. Eddig általában a délutáni alvás egy-egy séta során volt. Igyekszünk mostanság pontos napirendbe terelni a mindennapok folyását.
Egyre többet trenírozzuk őket, hason ide-oda forgunk, ami nagyon tetszik nekik. Imádnak hasonfekve kihajtogatós színes könyvecskéket nézegetni. Panni pénteken egy hasra pördülés után visszafordult hátra. Barninál már korábban megesett ez egyszer, egyenlőre mindkét eset csak véletlen volt, nem tudatos cselekedet.

Azért a hason fekvés, a folyamatos homorítás ki tudja fárasztnai Pannit és Barnit, utána jól esik megpihenni, nézelődni hanyatfekve.

Van egy nagy kedvenc játék, amit mindketten szívesen bírtokolnak, naná, hogy csak egy van belőle. Panni szombat reggel kiszúrta az ominózus csörgős játékot Barninál. Kicsit eljátszadozott velem, majd más játékokkal, de folyamatosan szemmel tartotta a Barninál lévő csörgőt. Egyszer csak folyamatos sikítással, kezével történő csapkodással jelezte, most már elég. Nézve a játékot félreérthetetlenül mutatta mit szeretne. Bizonyítandó meg is kapta, nagy örömmel vette. Próbáljuk igazságosan megosztani köztük a nagy kincset.

Ugye próbálkozunk a felnőttes, kanállal történő evéssel. Nagy kedvenc lett a répás krumpli főzelék. Azért a kanál mellett néhány falat jut az arcra és partedlire is. A fogzás miatti kézrágás persze evés közben is folyamatosan meg van, így öklükkel nagy sikerrel tudják szétkenni a ruhájukon a főzeléket.

Megemlítendő még a tegnapi este. Barni egésznap nem volt hajlandó aludni, valószínűleg ez lett kálváriánk alapja. Babaúszás után velem jöttek haza az Ikrek, Barbara elment edzeni. A hazaúton álomba merültek, itthon is aludtak még, örömöm nagy volt, lesz egy csendes órám. Öt percen belül Barni ébredt, iszonyú nyűgösen, egyre erőteljesebb sírással. Erre Panni is felébredt, először nézte Barnit, jó testvérként aggódva. Barni átváltott üvöltésbe, fuldokló köhögést produkálva közben. Panni is elszontyolodott, majd könnyezve sírni kezdet: Úr isten mi lehet az én testvérkémmel? Barninál próbálkoztam teával, ennivalóval, sétával, játékkal, rázással, cumival, de semmi eredmény. Odáig jutottunk, hogy mindig azon gyermek volt a kezemben, amelyik jobban sírt, üvöltött. Cirka egy óra után megérkezett Ili mama, a lépcsőházban a földszinten hallotta a mennydörgést. A döbbenet miatt, hogy mi történhetett, repült fel a lépcsőkön. Néhány percen belül megérkezett Barbara is. Innen már eredményesen kezeltük a problémát, Ők Pannival a fürdőszobában foglalkoztak, én pedig Barnival a szobájukban. Így nem ingerelték egymást, külön külön megnyugodtak. Remélem ez volt az utolsó eset!!! :)

Panna és Barna ma fél évesek, igaz ennek február 30-án kellene lennie, dehát olyan nincs. Így a mai napot kiáltottuk ki ünneppé.
A hét elejei problémán felülkerekedtünk, Barni igazi fájdalmait valószínűleg, a fogzás mellett, egy kisebb torokgyulladás okozta. Csütörtökre már teljesen rendbe jött, így mi is nyugodtabbak és kipihentebbek lettünk. Persze a fogzás tovább folytatódik, mindketten hevesen rágják kezeiket és minden egyéb tárgyat, mely a kezük ügyébe kerül. Némi homeopatikus szerrel próbálunk segíteni rajtuk, valamint ugye borostyán nyakláncuk is van, aminek én nem nagyon tulajdonítok jelentőséget.Szerencsére a hétvégén nagyon kellemes idő volt, sokat tudtunk szabadban lenni sétálni. Üzembe helyeztük a babakocsi eddig használaton kívüli elemét, a sportkocsis ülést. Merthogy az Ikrek egyre jobban díjazzák az ülő, függőlegesebb pozíciót, többet látnak, több újdonság nyílik meg előttük. Alváshoz pedig szinte vízszintesbe dönthető.

Szombaton a főtt krumpli mellé répát is kaptak. Egyre ügyesebben esznek már kiskanállal, immár naponta két alkalommal. Az anyatej és a tápszer mellet így már kapnak répát, krumplit, almát és banánt. Panni 7280 gramm, Barni pedig 8460 gramm.
Sírást is sikerült ma fotóznom, ami tipikusan zajlott. Barni kerdte, ettől Panni is elszonytyolodott majd sírni kezdet. Ekkor viszont Barni azonnal abbahagyja és nézi, mi baja lehet Panninak.

Oka pedig Barni foga, ami vélhetőleg elkezdett növekedni. Néhány hete már folyamatosan rágja kezeit, vagy bármit ami szájához kerül. Tegnap este viszont átlépte azt a határt, hogy iszonyú sírással adta tudtunkra, hogy fájdalmas dolog a fog kijövetele.
Az esti fürdéstől fél 12-ig nagyon sírt, Dentinox N géllel (lidocain és kamilla) kenegettük az ínyét. Nagyon nehezen tudott elaludni, s nem is sokáig. Fél 2 körül eget rengető sírással ébredt, jött újra a gél, valamint ínymasszázs, de semmi hatás. Barbara felkerekedett éjnek éjjelén gyógyszertárba. Panadol Baby-vel és Viburcol kúppal (homeaopatikus cucc kifejezetten fogzási panaszokra) tért haza. Addigra valamennyire megnyugodott Barni, így nem próbálkoztunk újabb szerekkel. 3 körül sikerült olyan mélyen elaltatni, hogy ágyba tehettük.
Reggel 8 után ismét sírással ébredt, amire jött a Panadol, egészen gyorsan hatott és kitartott este 1/2 7-ig. Éjjelre a Panadol mellé bevetettük a kúpot is, remélve nyugodt lesz.
Panninál a kéz rágás később kezdődött, fohászkodunk, hogy Neki ne legyen ennyire fájdalmas.

Hát végre, sütött a nap, kellemes idő volt ma. Ki is használtuk, közel három órát sétáltunk, amit Panni többé-kevésbbé, Barni pedig végig aludt. Várjuk, hogy egyre gyakrabban legyen ilyen szép idő.
Annyi történés van egy hét alatt, hogy ilyenkor jövök rá, rendszeresebben kellene írnom, nehéz visszaemlékezni a hét közepére. Az élmények, események tornyosulnak bennünk, nehéz kiemelni néhányat.
Kedden voltunk újra babaúszáson, Panni sírással kezdte majd megbarátkozott a vízzel. Az egyik gyakorlatnál már pár pillanatra elengedve lebegett háton a vízen. Barni valahogy most nagyon unottan fogadta az egészet, nem hisztizett, de nem is látszott rajta a szokásos izgatottság az újdonság miatt.
Két estén is kimozdultunk itthonról Barbarával, torkos csütörtök és egy péntek volt az apropó. Nagyszülők bevetése teljesen jól sikerült, Barni csak egyik este lőtte el a sírós, üvöltős esti műsorát.
Gügyögés és egyéb hangok kiadása sok mosolyra ad okot. Nagyon tetszik mindkettőjüknek, hogy hangokat tudnak kiadni, mulatságos nézni, ahogy Ő maguk is meglepődnek egy-egy hang hallatán. Barni őzik és csücsörít hozzá, Panni pedig, mint aki kiscicává vált, nyávogás, sikongatás szerű hangokat hallat.

Valószínűleg megindult a foguk nővekedése, egyre többször próbálnak rágni. Kezüket, öklülket akarják leggyakrabban, néha próbálkoznak valamely játékkal is. Még nem kellett semmiféle csodaszert használnunk, de okosan előre felkészültünk már. Sőt cirka két hete már van borostyán nyakláncunk is, ami Barbara szerint segíti a fogzás okozta nehézségek leküzdését.
Tegnap először kaptak főtt krumplit. Új íz, más állag, meglepő  volt. Ma már egészen jól ettek, ebédre krumplit, uzsonnára almát banánnal. Szerencsénkre Anitától még mindig rengeteg anyatejet kapunk, amit felesben kapnak tápszerrel. Súlyuk normálisan gyarapszik: Panna 7050 gramm, Barna 8150 gramm.

 

Tegnap voltak az Ikrek húszonnégy hetesek. A hétvégén hagytam őket egyedül Anyukájukkal, mivel a nyári rafting helyett síelni voltam Wildalpenben. Hiányoztak nagyon, webbkamerán többször láttam őket, dehát az nagyon keveset pótólt.
Múlt héten ismételeten voltunk kontrollvizsgálatokon, fejlődés neurológián és konduktornál. Azt mondták, hogy nincs mit mondani. Ez a legjobb, minden ok, csak így tovább. Kaptunk újabb feladatokat, melyekkel bővítenünk kell a mindennapi tornát.
Panni és Barni tényleg napról napra újabb dolgokat produkálnak, fognak, figyelnek, kezüket rágják és egyre többet "beszélnek". Vasárnap Barninak nagyon sok közölnivalója volt, egész nap be nem állt a szája. Egyre jobban érdeklődnek egymás iránt, lekötik egymás figyelmét.
Panninak kilyukasztották a fülét pénteken, sajnos nem jól, igen béna helyre és nem is szimmetrikusan sikerültek a lyukak. Így most kivettük a fülbevalót, hogy benőjön a lyuk, újabb próbálkozáshoz. Barninak megvolt az első hajvágása, néhány szál már nagyon hosszú volt, valaminta fejbőre is hámlik, amire a gépi vágás a megoldás.
A kanállal való evés nagyon nagy kihívás, immár három hete. Még mindig vannak vele problémák, nem mindig sikerül jó ütemben nyitni, majszolni, nyelni. De sebaj majd belejönnek. Panni  6940 gramm, Barni pedig 8030 gramm.
Ide most nem töltök fel képet, de a szokásos albumban az elmúlt hat hétről készült egy összefoglalás. ITT.