Az Ikrek

Panna és Barna mindennapjai napló szerűen a Családnak, a Barátoknak, s minden kedves kíváncsiskodónak. S nem utolsó sorban a Babáknak, hogy nagykorúan olvashassák mostani gondolatainkat.

Utolsó kommentek

  • FNora: Kedves Szülőtársak, ez könnyeket csalt a szemembe, de komolyan! (2012.04.04. 21:01) Backstage
  • sue69: Sziasztok! Szeretnék írni Barbinak, de nem működik az e-mailcíme!! Kérlek írjátok meg a jó címet: ... (2011.06.12. 11:01) Mese mese mátka
  • Soma Barnabás: Sziasztok! No para Soma is detto. Én kiakadtam, majd volt, hogy nem alhatott csak egy-másfél órát ... (2011.06.02. 21:39) Érik a cseresznye
  • Erika2: Imádnivaló gyerekek! Ezeket a képeket elnézve pedig sajnálom, hogy nincs lányom is... Gratulálok a... (2011.01.11. 13:14) Pipitoll-királylány beelőz
  • krisztike83: Gyönyörű szép babák!!! :) (2010.12.13. 16:47) Fél évesen
  • Utolsó 20

2012.02.23. 09:47 vidrapeter

Királyfi és királylány első farsangja

Megtörtént az első jelmezbál, ahol a mi kicsi-pici babáink, saját választásuk szerint beöltöztek. Két és fél éves öntudatuk szerint, szerényen királyfinak és királylánynak óhajtottak beöltözni, és természetesen mi szülők ehhez minden segítséget meg is adtunk. Csuda klassz jelmezeket vásároltunk, csillogó-villogó koronákkal. A jeles nap előtt körülbelül ezerszer néztük meg Bogyó és Babóca jelmezbálos rajzfilmjét, és aznap éjjel már hajnali kettőkor felébredtek az Ikrek jelezvén: Megyünk a jelmezbálba.
Panni már a ruha megvásárlása után azonnal abban szaladgált otthon. Barnika megijedt a ruhától és többszöri próbálkozásunk ellenére sem akarta felvenni. A koronától is tartott egy kicsit, de okosan leraktuk az asztalra, hogy barátkozzon vele. Egyszer csak fején a koronával, mosolyogva sunnyogott oda hozzánk, várva kicsattanó örömünkre. Ez természetesen meg is történt, és olyannyira felbátorodott ettől hogy le sem vette csillogó kis fejdíszét.
Eljött a várva-várt nap. Nagy izgalommal készültünk, mentünk, öltöztünk. 
Panni belebújt pompás kis rucijába, ezüstösen csillogó balerina cipőjébe, így Ő igazi kis királykisasszonnyá változott percek alatt.
Barnesz közölte, hogy a ruha nem, de a korona igen. Ő így aztán Vidra Barninak öltözött az első jelmezbálján. 
Volt nagy buli, süti tánc és ének orrba-szájba. A mi két Mütyűrkénket le sem lehetett söpörni a táncparkettról. Megállás nélkül ropták mindenkivel. Nagyon élvezték, és persze mi is. Reméljük, hogy jövőre Barnika is feldobja magára a jelmezt.
Másnap ismét bulizott a csipet-csapat, hiszen Virikének volt a 30. meglepi szülinapi bulija. Barnika először nem akart bemenni az ismeretlenek közé, de néhány perc múlva megenyhült és vígan szaladgált utána Ő is. Panninak semmi gondja nem volt, azonnal feloldódott, szaladgált evett, ivott, táncolt. A végén annyira belejöttek a szórakozásba, hogy mikrofonba énekelték Virágnak a "Boldog-boldog szülinapot...". Nagyon jól érezhették magukat, mert a mai napig emlegetik "Viii buliját".  

Szólj hozzá!


2012.02.11. 14:40 vidrapeter

"Én mondom....!!!!"

A dac korszak virágkorát éli Nálunk! Ranschburg Jenő bácsi szerint ez a 36-40. hónapig tart, így egyértelműen kimondható "Ez az év még NEHÉZ lesz!". A 40. hónap pont 2012. december 30-án telik le. Talán szilveszterkor már könnyebb lesz :-) Nagyon várjuk....
Miben nyilvánul ez meg? 
Sorlom:
Hiszti 24 órában! Mindennapos a verekedés, lökdösődés és a verseny a játékokért, vagy Anyáért, Apáért. Feszegetik a határokat erőteljesen. Nem akarnak semmit, amit mi. (tudatosan használom a többesszámot, mert sajnos sem Pannával, sem Barnival nem könnyebb) Az öltözködés horror, de hála istennek minden nappal közelebb kerülünk a tavaszhoz, amikor már nem kell a pufinaci, sapka és a többiek. Hihetetlen nehezen indulunk el akárhova. Hosszas könyörgés és taktikázás után sikerül csak valahogy felöltözni. Be kell dobni mindig valami szuper izgi kinti tevékenységet pl. kuka kihúzás, autó letakarítás kiskefékkel, stb., hogy végre kicsaljuk Őket a játékok mögül. (azt már meg sem említem, hogy mindig amikor a legjobban rohanunk kezdenek el kakilni, a friss pelusba, hosszú perceken át. Már arra is rájöttek, hogy ezzel tudják húzni az időt. Néha 10 perc után is - amikor már szeretnénk Őket "kipucolni" - mondogatják "Kakilok még!!". )
Egymással egyre többet játszanak és huncutkodnak. Sokszor számunkra teljesen érthetetlen dolgokat magyaráznak egymásnak és hangosan nevetgélnek közben. Barnika imád énekelni és mondókázni, ezt igen gyakran teszi is, amit Panni is kezd átvenni ügyesen és sokat dudolászik, mondókázik játék közben. Szinte be sem áll a szájuk egész nap. Ha valamelyik elkezd valamit mondogatni és az a másiknak is tetszik, és ne adj isten ismételgetné, az ötletadó hangosan ráüvölt: Én mondom!!!! És akkor elkezdődik a vita, hogy ki is mondja. Ez a párbeszéd szinte mindennapos nálunk. Sokszor mi is megkapjuk, hogy fogjuk be az etetőnket, mert "Én mondom!!!". Az ének mellé pár napja igazi tánc és "riszálás" is társul. A Madagaszkár mese zenéjéből jött a manapság kedvenc játékunk, ami a következőképpen néz ki: elkezdem (anya) riszálni a hátsómat, mögöttem valamelyik gyerek fogja a combomat és énekelem a "riszálom úgy is úgy is...." majd az utolsó úgy is-ra (hát hogyan is írjam, nem szépítek) leseggelem (ellököm a popómmal) a mögöttem álló, hangosan viháncoló gyermeket. Mire Ő nagy huppanással landol a nappaliban pokrócokból épített "hancúrdombon". Hát ezt játsszuk hosszú-hosszú percekig. Nem tudják megunni.
Most egyébként ismét betegek vagyunk, és csak remélni tudjuk, hogy a jövő hét pénteki farsangi bálra meggyógyulunk.
Történt minap, hogy a bölcsibe mentünk a skacokért, amikor is Apa rákérdezett Valikánál (a dadusnál) arra, hogy mit kell tudni erről a bálról. Majd meglepetten közölte, hogy gyermekeink már előadták, hogy Ők királylánynak és királyfinak öltöznek, sőőőőttt már meg is vannak a jelmezek. Ennyi. Eldöntötték és kész.
Mondjuk ez nem meglepő, mivel Panni többször előadta a bölcsiben, hogy itthon rendszeresen bilibe pisil. Hát persze... Lódít a kisasszony elég rendesen.
Nem mondom egyre ügyesebbek és nagyon sokszor száraz már a pelus alvás és játék után is, de maguktól még nem mindig szólnak.
Ha már a bölcsiről van szó, akkor azt is szeretném "papírra" vetni, miképp aláznak minket ronggyá az Ikrek. Megkértük Ildikót és Valikát, hogy otthagyva náluk a videokameránkat örökítsék meg nekünk a gyerekek bölcsis viselkedését. Megtettét. Bár ne tették volna ilyen ügyesen. Ugyanis egyértelműen kiderült számunkra, hogy minket szülőket ahol lehet gyaláznak. Olyan példásan esznek maguktól a bölcsiben, hogy nem hittünk a szemünknek. Itthon minden egyes étkezést porszívózás, és folttisztítás követ.
A bölcsiben evés után maguktól visszaviszik a tányért - nem úgy mint itthon. Előfordul az is, hogy a tányér a nappali közepén landol, félig főzelékkel, közben egymásra hangosan hahotázva - utána önállóan mennek az ágyba, leveszik a cipőjüket, amit egymás mellé tesznek. Hangsúlyozom: EGYMÁS MELLÉ SZÉPEN!!!! Nem levéve elhajítva, hogy aztán keresgethessük naphosszat ébredés után. Majd csendben lefekszenek és alszanak. 
Nálunk az alvást egy példával tudnám a legjobban szemléltetni. Ágybafektetés után betettük a kamerát a komódra, hogy rögzítse mi zajlik a szobában. 37 percig tudott a kamera működni, utána lemerült..., az Ikrek természetesen nem. Volt azon minden, ugrabugra, falról matrica letépés ("ragasztózzunk" felkiáltással), verekedés, ének és Apa királyfis, királylányos meséjénél megszakad a felvétel. Utána még kb. 10 percig hancúroztak, majd elaludtak. Hát ez itthon így megy.....
Az alvásról annyit, hogy Barnika konkrétan beköltözött hozzánk. Az éjszaka folyamán valamikor felébred és közli "nem akajok aludni", majd átmegyünk hozzánk, befekszik középre és ott szunyál reggelig. Néha Panni is csatlakozik, és akkor már csak lapjával férünk el az ágyon.Barnival is pont annyi helyem marad, amilyen széles vagyok. A karom vagy esetleg a felhúzott térdem már a levegőben fityeg. A kialvatlanságunk most már tényleg a csúcsponton tart. Király! Mi jön még??? 
Panni királylányról még annyit, hogy nagy gyűjtögető és mütyürkéző a lelkem. Kiságyában annyi a vacak, amivel alszik, hogy neki is csak minimális hely jut az alvásra. (amikor elaludt, persze kipakolunk, de aztán az összes cucc vándorol vele a nap folyamán)
Egy gyors leltár, ami az ágyban fellelhető:
síró-nevető nagy baba, közepes baba, kisbaba, sima maci, szőrös maci, két fehér szőrös maci, nyuszibaba, (régen) zenélő rágóka, vonatos rágóka, békás rágóka, néhány golyó - éppen melyik - azt hiszem ennyi. ( de lehet, hogy kihagytam valamit :-))

 

Szólj hozzá!


2012.01.17. 11:48 vidrapeter

Az angyalka figyel...

Ismét több eseményről kell beszámolnunk, hiszen túl vagyunk a karácsonyi őrületen és nagyban lessük a havazást a hóemberépítésre és szánkózásra várva.
A karácsonyt sikeresen "átvészeltük". Szenteste hozzánk jött a család, így megúsztuk a nagy jövés-menést. 24-én reggelre a Jézuska meghozta a karácsonyfát, amit a reggeli ébredés után sokáig csodáltak az Ikrek. Nagyon tetszett nekik és imádták birizgálni a díszeket. Az ebéd utáni alvásból már úgy ébredtek, hogy a nappali telis tele volt nagyszülővel és dédimamával. Volt is nagy csodálkozás a tömeg láttán, főleg amikor az ajándékok kerültek kibontásra. Nagyon tetszett nekik a sok ajándék, amit a Jézuska és segítői hoztak Nekik. Barnika félt az angyalkáktól, így Ő ragaszkodott ahhoz a verzióhoz, hogy a Jézuskának a Mikulás segített. Panni csípi az angyalokat, a mai napig is emlegeti, hogy ha rosszalkodik: "Az angyalkák figyelnek". Ettől persze nem lesz jobb kislány, csak leszögezi magában a tényt.

Az ajándékok közül a kiskonyha, a nagy tűzoltóautó és a sok-sok kirakós játék mellett Bogyó és Babóca volt a sláger. A konyvet is és a DVD-t is imádják a mai napig. Néha azt veszem észre magamon, hogy az Alma együttes "babócás" nótáját dúdolgatom. Azt hiszem nem nagy gáz, ha bevalljuk, mi is komáljuk ezt a két kiscsávót.
A két ünnep között aztán bepótoltuk a nagy rohangálást. Jöttek hozzánk is, és mi is mentünk jobbra-balra.
El is fáradtunk rendesen. Az igazság az, hogy már a nagy ünnep előtt kicsit kikészítettük magunkat, egy szobacserével. Kitaláltam ugyanis, hogy a gyerekek most a Jézuska miatt is annyi játékra tesznek szert, hogy megérdemlik a nagyobb szobát. Át is cuccoltunk egy este alatt, de az apróságok elpakolása még napokig feladat maradt. A Kicsik először nem igazán értették, hogy most miért is alszanak anyáék szobájában, de amikor Apa felfúrta a plafonra a hatalmas madárfészekhintát, már nem is foglalkoztak vele.
Barnika azért hosszú napokig esténként mondogatta "hazamegyünk", ezzel valószínűleg a régi szobáját szerette volna visszakapni. Mára belenyugodott és elfogadta a helyzetet. Ez mondjuk csak abban a formában igaz, hogy szinte minden nap éjfél és 3 óra között felébred és átkéretszkedik a mi ágyunkba. Ott aztán még egy órán keresztül keresi helyét, és persze azt a pozíciót választja, ahol a feje az én nyakamat nyomja, a lábai Apukája veséjét rugdossák. De végre elalszik, így én is követhetem. Az éjszaka folyamán aztán 8-10 alkalommal beleüvölt a fülembe, valami vicceset amiről nyilván álmodik. Észrevehető, hogy a napi eseményeket dolgozza újra a kicsi agyacskája, mert mindig olyasmiket kiabál, amit valószínűleg traumaként élt meg a nap során. Pl. Panna ne vedd el, enyém..., ez az én gyurmám....., nem hoztam a bölcsibe a vaucimat.... (ilyen persze nem fodulhat elő, de valószínűleg fél tőle)" és hasonlókat. Arról már nem is teszek említést, hogy az esti altatás is horrorrá vált. Körülbelül egy óráig tart mire elcsendesednek. Ez többnyire 5-6 Anna, Peti, Gergőbe és Apukájuk fantasztikus "királyfis, királylányos" meséjébe kerül. Ha ezeken túl vagyunk és legördítette magukba 2-3 dcl teát, jöhet Anya az Este jó-val. Mire elalszanak, totálisan leharcolva ülünk és nézzük egymást Apával tanácstalanul.
Nagy kínomban Ranschburg Jenő bácsi okosságait olvasgatom, amiből pusztán egy dolog szűrhető le: Türelem, türelem, türelem. Kösziiiiiii!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: család alvás ikrek élmények


2011.11.10. 14:51 vidrapeter

Rosszcsont Mikujás

És ismét, végre....
Az elmúlt hetekben átestünk egy igen cudar arcüreggyulladáson. Háromszor mosták át a kicsi arcüregét a gégészeten, ami állítólag nem fáj, de borzasztó kellemetlen. Hát zengett is a kórház tőlünk rendesen, kettőnkről - akik lefogtuk szenvedő gyermekeinket - patakokban csurgott a víz. Szinte gyomorgörccsel mentünk a kontrollra, bízva abban, hogy többet nem kínozzák meg a Mütyürkéket. Pannusnál odáig fajult a dolog, hogy öt napon keresztül injekcióra is kellett vinni, mert nem hatott az antibiotikum. Bezárva a lakásban rácuppantunk a gyurmázásra, és a - tuti 5-10 perces szülői kikapcsolódás - Kisvakond mesefilmekre. Egy baj van csak a kis fekete csávóval, hogy olyan sorrendben vannak a DVD-ken a mesefilmek, ahogy az nekünk nem jó. Összevissza akarják nézni, így valamelyikünknek mindig ott kell feküdni (mert természetesen ágyból nézzük kizárólag) és kapcsolgatni a fejezetek között.  

De végül meggyógyultunk és kiszabadultunk a négy fal fogságából. Volt is gond a bölcsiben megint, most Barnika hajtogatta egyfolytában: "haza megyünk, játszira megyünk...". Szegényke sokat sírt a visszaszoktatás napjaiban. Többször hányt is a sírástól, de ma már alig várta, hogy menjünk és kalapácsolhasson. Imádja a barkács cuccokat, amikből egyelőre nincs otthon egy sem (hála istennek :-)), de már megígértük, hogy szólunk a Jézuskának.

A Mikulást már nagyon emlegetik, tudják, hogy a piros ruhás csávó fehér szakállal nagy zsivány - mondják is, hogy "rosszcsont" - és totálisan tisztában vannak azzal, hogy ajándékot fog hozni. Néha-néha csokit kérnek tőle, de leginkább egy betonkeverőnek örülne Barnesz, Panna meg "teejeautót" (gyengébbek kedvéért: teherautót) kér. Próbáljuk rávezetni valami csajosabbra, mint a baba, de neki csak az autó kell.
A csajos dolgokkal azért nem erőlködünk nagyon, mert így is egy igazi puncilla. Reggelenként félórás marketinggel tudjuk csak ráadni a ruhát. Idővel rájöttünk, hogy nyerők tudunk lenni (szinte) bármivel, ami pöttyös vagy csíkos. Mostanában a háromhónapos korában használt partedlit (nekik csak partíjja) viseli a nyakában, még alváskor is, sőt kis fekete válltáskájában - mert enélkül sehova nem teszi ki a lábát - külön helye van a Mikiegeres előkének. Mellesleg kiskanál-fetisiszta (ha van ilyen) mindenhol és mindenkinél hosszú percekig válogat az evőeszközös fiókban, hogy kiválaszthassa a számára megfelelően cicike (kicsike) kanalat. Majd, ha meglelte a kincset, azt el nem ereszti egészen az álomba zuhanásáig. A kistáskájában is rendszeresen ott figyel Apa legkisebb műanyag mérőkanala.
Ehhez képest Barnika nagy ívben tojik minden ilyesmire, Ő csak a sapkát utálja néha. Az étvágya hatalmas, néha két adagot is megeszik a bölcsiben. És iszonyú mázlija van, mert egyáltalán nem látszik rajta. (kitől örökölte????) Ő mostanában autókkal, legókkal és persze a fent említett kalapáccsal és csavarhúzóval játszik a legszívesebben.  
Barnika igazi kis kéjenc. Virág barátnőnk állandó nyak puszilgatásának eredménye, hogy ma már kéri a puszit. Megrökönyödve ül és élvezkedik, miközben Virág vagy Anya apró kis cuppanósokkal liheg nyakában.
Az elmúlt hetekben voltunk még horgászverseny is, ahol Apa több éves kihagyás után igazán remekül szerepelt. Nagy megdöbbenés volt, amikor az 50 centis csukát kiemelte a vízből, de még nagyobb volt a csodálkozás, amikor vissza is dobta azt. Este többször emlegették, hogy halacskát fogunk vacsorázni, volt is csalódottság, amikor végül mégsem.

Ahogy közeledik a karácsony és mindenhol Mikulások vesznek körbe, a gyerekek is emlegetik sűrűn a fehér szakállas öregurat. Nekik valamiért rosszcsont a "Mikujás", de végülis ez nem számít, ha hoz betonkeverőt és teherautót. Ugyanis ezeket kell majd a csizmákba gyömöszölnünk a jeles estén. Természetesen csokikat is kérnek a Kicsik, főleg a Kinder csoki a favorit, abból is a "csíkos". (szeletelt Kinder csoki) Mi szülők már nagy izgalommal várjuk az év végi ünnepeket, reméljük, hogy izgalmas és felejthetetlen élményt tudunk varázsolni kicsi Prüntyőkéinknek.     
Azóta ismét átestünk egy hörghuruton és egy kezdődő tüdigyuszin. Holnap talán a bölcsit is látjuk belülről megint, de ezt csak holnap állítanám biztosra. Ma négy órakor viszont átesünk életünk első szülői értekezletén, melyet nagy izgalommal várunk.
Méretek:
Barni 94 cm - 15 kiló
Panna: 92 cm - 16 kiló :-)

Szólj hozzá!


2011.09.14. 08:48 vidrapeter

Két "kisvidra" a csibe csoportban

A technikai akadályokat leküzdve, végre egy újabb élménybeszámoló.
Augusztus közepén balatonoztunk még egyet, amit a Kicsik hihetetlenül élveztek. Az első hétvégén Ili mama (ahogy ők mondják: Ia mama) és Docca papa (Dopapapa) voltak velünk. Nagyon örömükre megnézhették végre, hogyan pancsolnak és játsziznak az Ikrek a vonyarci strandon. Majd néhány napig csak szűk családi körben nyaralgattunk, aztán Judit mama és Öcsi papa csatlakozott a "bajatoni" csapathoz. Homokoztunk, úsztunk és csibészkedtünk rengeteget. Találkoztunk Kunival, Robival és Noellel, aki Panninkánk első igazi rajongója. Az ikrek azóta is sokszor emlegetik az egész Pali családot. Barni elpirulva még azt is mondta Kuninak, hogy "szeretlek". Rendesen össze is kapcsoltuk a Balatont Noellel és szüleivel, csak együtt emlegetjük mindkettőt.
IMG_5452.jpg
Apa szülinapján, augusztus 27-én Sukorón voltunk egy családi bulin a Rédei családnál. Rengeteg gyerek, rengeteg kaja, pia és sok-sok pancsolás, szaladgálás után hulla fáradtan tértünk haza. Jó kis buli volt.
Augusztus 30-án az Ikrek betöltötték a KETTŐT. Ezt ügyesen mondják és mutatják is a kis ujjaikkal. Volt jó nagy buli is a szülinapon. Apa isteni borjúpaprikást és nokedlit csinált az egész családnak. Össze is gyűltünk rendesen, ott volt mind a négy nagyszülő, az összes unokatesó és keresztszülő, na meg a dédi és keresztmama is. Az ajándékok közül a "nínós" autó és a csúszda vitte a pálmát, de a könyveknek, gumicsizmáknak és a rengeteg egyéb cuccnak is nagyon örültek a Kicsik.
IMG_3422.jpg
IMG_3334.jpg
Szeptember 5-én elkezdtük a bölcsit! A Csibe csoport oszlopos tagjaiként teljesen hihetetlen módon viszonylag könnyen beszoktunk az új rendszerbe. Csak néhány nap kezdődött sírással, de lényegében én (anya) többet sírtam, mint az Ikrek összesen. Nehéz szívvel hagytuk ott őket, látva ahogy az épület "elnyeli" a mi Kicsikéinket. Nehéz volt megszokni - nekünk talán jobban is - hogy mostantól egy kicsit leváltunk egymástól. A két év alatt együtt töltött 24 órás napokból mára csak a reggelek és a délutánok maradtak együtt. Na meg persze a hétvégék, amiket azóta is próbálunk tartalmasan kihasználni.
IMG_5789.jpg 
A bölcsiben Barni (akinek a jele a locsolókanna) és Panna (aki napocskaként fut Aprófalván) angyalként viselkednek. A bölcsis üzenőfüzet tele van dicsérő szavakkal, miszerint jókedvűen, órákon keresztül eljátszadoznak a homokban, a csúszdán és természetesen motoroznak is minden nap jó sokat. Egész nap össze vannak nőve, egymás mellett játszanak, és mindig keresik egymást. Délután 3-kor megyünk értük, ami mindig nagy öröm nekik is. Sikongatva szaladnak az ajtóhoz, összeszedve Vaucit és Nyuszikát - amit egyébként a bölcsiben csak az alváshoz használnak, nem úgy, mint otthon, ahol óránként legalább egyszer szükségét érzik a dörgölődzésnek- és rohannak felénk.
IMG_5795.jpg
Onnantól kezdve, angyali mivoltukat feledve hiszti, sírás és verekedés a napi program. Estére annyira elfáradunk mindannyian, hogy 8 órakor már szundiznak, mi meg magunk alá roskadva pihegünk a kanapén. Mindezt leszámítva, napjában legalább százszor nézem az órámat, mert már mennék a mi kicsi csibéinkért.
A bölcsis társak nevét és persze Ildikó és Valika (a két gondozónőnk) nevét rengetegszer emlegetik. Elalvás előtt is megbeszéljük, hogy mi lehet Marcival, Rebekával, Mátéval, Ádámmal és Sárával. (persze vannak többen is, de általában őket emlegetik)
Az ebédet úgy eszik meg, hogy soha egyetlen folt sincs a pulcsijukon. Otthon még a falat is le kell mosni a vacsora után. Azt hogy felsöpörni és felmosni is kell, már nem is említem, annyira mindennapos. Nem tudom milyen varázslat hatására esznek meg minden főzeléket, de minden nap azt olvassuk, hogy megették az összes kaját. Kivéve, ha valami édesség a második. Nem hajlandóak továbbra sem megenni a rizsfelfújtat, vagy a túrós tésztát, de lényegében semmit, ami nem sós, még a gyümölcs joghurtot sem eszik meg. De azért a Kinder tojás és a csokis keksz csúszik rendesen. Mellé néhány liter tej mindennapos.
Múlt hétvégén Nőtincsen voltunk Barni keresztszüleivel, Milánnal, Katussal és Ili mamával, ahol a Seholsziget Élményparkot néztük meg. Láttunk és simogattunk lovat, kecskét és szamarat. Lovaskocsin utaztunk, játszótereztünk, ugrabugráltunk és egy jó nagyot ebédeltünk. Szuper volt, nagyon jól éreztünk magunkat. 
IMG_5728.jpg
IMG_5732.jpg
Néhány szavuk megint, amit mindenképpen meg szeretnék örökíteni a jövőnek:
- adomika - ezt akkor mondják, ha nagyon kérnek valamit (az "adom"-ból jött)
- öjembimbe - amikor az ölünkbe akarnak ülni
- hoppácika - amikor fel kell Őket venni
- tentibenti -alvás
- sonka-ponka - sonka
- szamia - szalámi
És vannak olyan szófoszlány szerű handzsalandzsák, amit csak Ők értenek. Ha valamelyikük kitalál valami badarságot, azt a másik vihogva utánozza, majd mindketten ismételgetik hangos nevetések közepette. Visszatérő, és számunkra megfejthetetlen szavuk a: Tanana. Ki tudja mit jelent.
A bölcsiben sokat mondókáznak, amelyek nagy részét, otthon már ügyesen ismételgetik.
Ami nem maradhat el soha - és nekünk már nagyon fáj a fejünk tőle - a kedvenc zenés cd 6. száma, a Gólya, gólya. Erre megyünk és jövünk az autóban mindig.
Azt vettük észre magunkon, hogy néha nélkülük és hallgatjuk, sőt ami rosszabb, még dúdólgatjuk is :-) 
Panna: 15 kiló
Barni: 14 kiló

Szólj hozzá!

Címkék: család viselkedés ikrek élmények bölcsöde


2011.08.01. 13:51 vidrapeter

Tüdő Gyuszi ismerősnek jelölt!

Az elmúlt hetek nagyon sűrűek voltak.
Tüdő Gyuszi barátkozni akart velünk, mire Barnikánk - valószínűleg kicsit figyelmetlenül - visszaigazolta az ismeretséget. Ezért aztán "Tüdő Gyula" néhány hetet igen közeli haverja lett a mi kisfiúnknak. Igazi mély barátság az övéké, nem is akart sokáig csillapodni, de mostanra hála istennek Gyuszkó kezd egy kicsit lekopni Barneszról. Most viszont Panni kezdett el jóba lenni vele. Remélem kicsi lányunknak jobb ízlése van, s nem lesz tartós a barátság közöttük így hamarosan véglegesen is törölhetjük a kapcsolatot "Tüdő Gyulával".
Egyébként - leszámítva a harácsoló köhögést - jól vannak a kedvük is jó és megállás nélkül pörögnek.
Újabban Barnika kicsit verekedős. Csomókban tépi ki Panni - egyébként is silány - hajacskáját. Tudja jól, hogy nem szabad, már vagy százszor le is szidtuk ezért. Mára odáig jutottunk, hogy kezében a hajcsomóval kiabál: Anya!!! és mutatja, ahogy ujjacskái közül kikandikálnak Pannesz napszítta szőke hajszálai. Utána lesütött szemmel várja, hogy ezredszerre is elmagyarázzuk neki, hogy ezt nem szabad, mert fáj és Panninak egyébként sincs sok haja. Sajnos egyre valószínűbb, hogy le fog kelleni vágatnunk Pancsúr szösz-mösz hajacskáját, hogy megvédjük a teljes kopaszságtól.
Az elmúlt hetekben Balatonon is voltunk nyaralni egy kicsit. Nagy szerencsénkre akkor, amikor éppen nyár volt, vagyis abban a másfél hétben sikerült Vonyarcon pihenni, amikor strandidő is volt. A gyerekek imádták a Balatont, és gyakorlatilag mi felnőttek úszóhártyát növesztettünk a térdig érő vízben való egész napos ücsörgéstől. Ki sem akartak jönni. Néha azért a homokozással és a halacska evéssel meg tudtuk szárítani a fürdőbugyijukat, de a "bajaton" volt a sztár. Mindenesetre sokat térdeltünk, ami a térdeinken jól látszik is :-) Próbálkoztunk a bilivel, de sajnos nem nagy sikerrel. (azért nem adjuk fel). Az első hétvégén Virág volt velünk, a második hétvégén Judit mama és Öcsi papa csatlakozott hozzánk, így együtt csavarogtunk és pancsoltunk.  
A szókincsük hihetetlen mértékben nő. Eddig nem írtam le szavakat, de most úgy gondolom, hogy ha nem örökítünk meg néhányat, akkor a feledés homályába fognak veszni ezek a kincsek.
Hát íme néhány:
Barni, ahogy Panna mondja: Báádi
Panna nevét Barnesz tökéletesen mondja.
Paradicsom- pennyú
Ketchup - kepöcs
Utánfutó - utufutu
Almalé- amia
Szalámi- szamia
Fűnyíró: finyó
Kisvakond - Panninak: Dakond
Szörp - szőpi, szőpi-pőpi
Centrifuga - canci
Judit mama - Duditt mama
Ili mama - Ia mama
Petya, Anya tesója - Pepe
Milán - Mián
Katus és Kata (a névazonosság miatt) - Kaka
Eszter, Apa húga - Esztejjja
Norbi - eddig Nonó, most már Nóbi, Nócsi
A nagypapákat szinte csak a nevükön emlegetik, boldogan kiabálják nekik: Öcsiiii, Docca
És persze minden naaagy és ójiás.
Kedvenc ételeik: Virsli - ez mindent visz-, Bundi - azaz bundáskenyér, a paradicsomos tészta, a pizza, a töltött paprika, csirkepaprikás nokedlivel, és mostanában a tarhonya. Ezeket bármikor és bármennyit. A leveseket mindet nagyon szeretik, talán a borsó a kedvenc.
Uzsonnára mostanában pudingot esznek, mert ahogy mondják a neve: "Vicces". Ezt egyébként sok mindenre mondják, ha úgy gondolják. Még akkor is, ha rosszalkodnak és valami olyat csinálnak, amiről tudják, hogy nem szabad.
Ha valamit jól csinálnak mondják: "Ügyes".
Történt egyik este, hogy Barnika Virágon csünge köpködni kezdett. Mire Viri: Mi vagy Te Barni? Erre Barni: Malac. - csak így spontán, láthatóan kezd működni már a kicsi agyuk.
Anyu-cica és Apuci-paci (ezek vagyunk mostanában :-)) igyekszünk a csúnya szavakat mellőzni a szótárunkból, de azért csak-csak becsúszik néhány (főleg a basszus). Hihetetlen érzékkel csapnak le ezekre, és fennhangon, hosszú percekig ismételgetik - közben egymásra viháncolva - hogy "bassz, bassz". Pannit látni is kellene, olyan pösze, hogy a sziszegős betűknél kint figyeg a kis nyelve a fogai közül. Nagyon cuki :-)
Panni egyébként hihetetlen művésznő. Igazán akkor van elemében, amikor sokan nézik és mosolyogva figyelik. Az örömmérője szinte a plafont verdesi. Őrült módjára dobálja a fejét, kacag gurgulázva és rohangál össze-vissza. 
Egyébként még mindig nagyon táncoslábúak és imádnak énekeltetni másokat.
Egyik nap nagyon esett az eső - ez mostanában nem ritka - így felvehettük az új esőkabátokat gumicsizmával és barangolhattunk az esőben. Volt nagy csodálkozás és hancúrozás.
Az idő miatt egyik hétvégén meglátogattuk a nyergesi tesco belső játszóterét. Eljött velünk Ili mama, Éva és Ida néni is. A gyerekek piszkosul élvezték, így elhatároztuk, hogy megyünk még arra, ha lehet.
Július 26-án megünnepeltük Panna névnapját, ahol az összes nagyszülő és Eszter velünk ünnepelt.
Az alvásról és altatásról most inkább nem panaszkodnék. Volt egy időszak, ami - Apának köszönhetően - kicsit jobb volt elalvás tekintetében, de ma már megint ugyanott vagyunk, ahol voltunk. Kezdem elfogadni, hogy soha többé nem fogom kialudni magam..... 


 

Szólj hozzá!


2011.06.29. 13:26 vidrapeter

Éledező királylány-, és Casanova-tudat!

Pannikánkban erőteljesen éledezik a királylány-tudat.
Egyik napról a másikra kitalálta, hogy Ő kizárólag a Barni etetőszékében hajlandó csak táplálkozni. Az eléjük kerülő tányérok közül is, általában az kell neki, amit a Barnesz elé teszünk le, először. Fennhangon kiabálja: Mási, mási!
Ez mára odáig fajult, hogy ma az ebéd utáni alvás alkalmával, nem volt hajlandó a saját ágyában aludni. Addig hisztizett teljes erőből, míg végül - Barnuska megunva tesója jelenlétét az ágyában, átkerült Pannesz "rezidenciájába" - és a királykisasszony egyedül uralhatta Öcsikéje fekhelyét.
A múlt hétvégi kerti sütögetés alkalmával, a Kicsik - Katuskával kiegészülve - kisasztal mellett fogyasztották el az ebédet. A képen egészen jól látható, hogy az egyetlen karosszéket Pannesz uralta - ehhez ragaszkodott - míg a többiek kissámlin tudtak csak az asztalhoz férkőzni. :-)
Azt most nem is ecsetelném, hogy micsoda tortúra bárhova is elindulni Panni-királylánnyal. Kizárólag Ő akarja kiválasztani a pólóját, cipőjét és sapkáját (ami általában Barnus kockás siltes satyija). Persze törekszünk arra, hogy Pannesz nyiladozó szárnyait letörögessük, de egy idő után feladjuk. Mi is csak emberek vagyunk.....  
Nem igazán értjük ezt a folyamatot kicsi lányunk természetében, de július 6-án - több mint fél év után - megyünk a koraszülött kontrollra és ott konzultálni fogunk kedvenc pszichológus doktornéninkkel.
Mellesleg azt nem is említem, hogy az Ikrek között gyakori a versengés Anyáért. Ebbe a harcba már Barnuska is beszáll - a többi Panni-akciót hihetetlen nyugalommal és beletörődéssel fogadja (egyem a kicsi lelkét) - de az Anya-harcot már Ő is komolyan veszi. Mostanában az is megfigyelhető, hogy Apukájuk intenzívebb jelenléte sokkal erősebb kötődést eredményez. Egyre több az olyan szitu, amikor üvöltve követelik "apuszí"-t. 
Barnusa kis szívét eltalálta Ámor nyila. A szomszéd ikerlányok Dalmája, nagy favorit számára. Állandóan emlegeti, keresi, kutatja, kiabál neki és igazi angyal-mosoly kanyarog pofiján, ha Dalma végül játszik is vele egy kicsit.  Noémi, aki a tesója Dalminak igazi tündér a gyerekekkel. Hihetetlen türelemmel tanítgatja és pátyolgatja Őket, míg D. némi távolságtartással és nagylányos hűvösséggel általában (le)kezeli gyermekeinket. A 6 éves (!) lányok közül mégis Dalmi a nyerőbb, bár mi erőteljesen marketingeljük Noémit :-). Röhej, hogy már most beleröfögünk a párválasztásukba. Mi lesz később...?
Barnus kedvenc játéka egyébként a labda (ahogy Ő mondja jabja). Olyan ügyesen pörgeti meg az összes méretű labdát, hogy csak lesünk. Amikor pörög a pötty, boldogan kiabálja "canci, canci". Ez a centrifuga megfelelője - mivel, hogy az is pörög, mint a fene.
Új családi hobbink a bicajozás. Be is szereztük a szükséges kellékeket, a gyerekeket beültetjük magunk mögé és tekerünk. Nagyon élvezik, csak a sisakot eddig nem voltak hajlandóak viselni. Barnusra még most sem lehet rákönyörögni, Pannesz viszont meglátta benne a szépséget, és a játszótéri csúszdázásnál már nem is akarta levenni.
Őrületesen sok szót mondanak már, egyre ügyesebbek, és mi is próbáljuk kamerával rögzíteni a fejlődésüket. 
Kettejük közül talán Barni beszél még mindig többet és egyre ügyesebben. Néhány napja engem csak Anya-manyának, apát Apajának szólít, de ügyesen mondja az anyuszi és apuszít is. (sőt tudják már a rendes neveinket is, és a mamák-papák neveit is)
Az éjszakai - és persze a délutáni - altatás még mindig nagyon nehézkes. Nem hajlandóak egyedül elaludni, bent kell lenni valamelyikünknek és 826x elénekelni az Este jó, este jó - vagyis a Családi kör című - dalt. Kiokoskodtuk Apával, hogy biztos félnek valamitől. Először azt hittük a sötéttől, de amikor résnyire nyitva maradt az ajtó, Barnesz kérte, hogy csukjam be. Utána kitaláltuk, hogy a Déditől kapott nagy kutyust - nevén nevezve Flokit (aki Apáék kutyusa volt régen) - odaállítjuk az ágyukhoz, jelezve, Ő vigyáz ránk. Ez talán bejött, mert valamivel könnyebb most, de még mindig nem az igazi. Mindenesetre mindig keresik Panni: Tokit, Barni: Fokit, mert neki ott a helye. 
Éjjel még mindig 3-15 alkalommal ébredünk :-(

Szólj hozzá!


2011.06.21. 13:56 vidrapeter

Giga lájk a ringispílnek!

Túl vagyunk Barnesz névnapján, amit egy nagyszülős pizzázással ünnepeltünk. Spontán szerveződött buli volt, mivel megbeszéltük, hogy igazi bulit, majd Panna névnapjával együtt tartunk az egész családnak. Mindenesetre nagyot falatoztunk Apa által készített, isteni pizzáiból, mind a nyolcan.
A pünkösdi hétvége mozgalmas volt. Mindig valamelyik nagyszülőnél lófráltunk a kertben. A szigeten megnéztük a pünkösdi vásárt, ahol a Kicsik felpattantak a mini-ringispílre. Barni először nagyon félt, Apukájába kapaszkodva tette meg az első menetet. Pannának semmi gondot nem okozott az új élmény, azonnal belehuppant ez első járműbe, és őrült módjára forgatta a kormányt. Barnus ezt látva kedvet kapott, és a következő menetben már Ő is vezette a csuda-kabriót.

Elgondolkodtam azon, hogy ha az Ikreknek facebook oldaluk lenne, mit kedvelnének és milyen csoportok tagjai lennének.
Születési sorrendben kezdjük Pannával:
Adatlapján ugyan nem olvasható, de Szűz jegyű Mérleg aszcendenssel. A többi születési és egyéb info korábbról már ismert.
Iskolái remélem olyanok, amiket szeretett, de ha nem is, legalább befejezte azokat :-)
Házastársa? - Hmmm? Csak remélni tudom, hogy egy intelligens, szorgalmas, becsületes FIÚ lesz, aki szereti a cipőket és a ruhákat, de legalábbis elviseli majd, hogy Kicsilányuk rajong ezekért.
Csoportok:
Nyuszimmal alszom, ne vedd el Tőlem, mert megharaplak!
Szeretek földön fetrengve hisztizni!
Mindig az kell nekem is, mint a tesómnak!
A főzelékes tányért pofával lefelé a szőnyegre szeretem dobálni!
Motoros vagány vagyok, tűnés előlem!
Huncut vagyok, nehogy azt hidd, hogy kiismerhetsz!
A csúszdára nem engedek senkit!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Szeretem az anyukámat! - ezt magam miatt :-) mert ez egy létező csoport most is. Apát is persze, de ezt a klubbot még meg kell alakítani.
Lájkolni fogja az összes cipő, sapka és ruhawebáruházat. Az ékszerekről már nem is teszek említést.
Nem lájkolja a pelenkázást és a doktornénit.
És már most őrült tagja a Fluor Tomi Fan Clubnak!

Barnesz adatlapja:
Mivel egy időpontban születtek (Ikreknél gyakori :-)) Ő is Szűz jegyű, Mérleg aszcendenssel.
Iskolái: jelen pillanatban kizárólag főzős suliba menne. De szerintem egy autósiskolának is marhára örülne, ahol 0-24-ben vezethetne.
Házastársa? - legyen sok csaja, hogy aztán kiválassza az igazit. És amilyen bújós, kedves kisfiú, rajongani is fognak a szöszi hajáért és a kék szemeiért. (nem vagyunk elfogultak kicsit sem:-))
Csoportok:
Vauval alszom, mert szeretem a nóziját harapdálni és a lábujjamra akasztani a karikáját!
Kakaót főzni csuda klassz! 
Finnyás vagyok, de a ropival elcsábíthatsz!
Király vagyok a labdámmal!
Csillog a szemem, ha vezethetek valamit!
Nem alszom jól, így anya se aludjon!
Hisztizésben nem ismerek tréfát!
Szeretem az anyukámat! - természetesen :-)! És persze Apát is, de ilyen csoport még nincs a facebookon.
Lájkolja: Ropit, a pattogatott kukoricát és az olasz konyhát. 
Nem lájkoljuk a hajmosást, a hajvágást, a pelenkázást és a gyümölcsöket!
Fluor Tomi Fan Club elvetemült tagja!

Csak remélni tudjuk, hogy egyikőjüknek sem lesz fent soha olyan bejegyzése és képe, amin szemükbe lógó, valószínűtlenül fekete hajjal, szemükön erős sminkkel arról okoskodnak, hogy milyen vacak is az élet és tuti jó Emo-snak lenni.... :-)






 

Szólj hozzá!


2011.06.08. 15:56 vidrapeter

Mese mese mátka

Kisvakond az első mesehősünk.
Eddig nem igazán nyűgözte le az Ikreket a mese a tv-ben. Mutogattuk már nekik néhányszor a jobbnál jobb rajzfilmeket, de eddig néhány másodpercnél tovább nem kötötte le őket a téma. Nem is igazán gond ez, mert nem szeretnénk "tv-függő" gyerekeket nevelni belőlük, de azért néha jól esne néhány perc "szabadidő" amikor csendben, sikongatás nélkül és fiókkipakolás nélkül lenne esélyünk odarakni az ebédet, vagy csak úgy egyszerűen szusszanni egyet. Egyik reggel - lehet, hogy még álmosak voltak és a kakaó annyira eltelítette a pocakjukat - hogy képesek voltak 5 percig egyhelyben ücsörögni és nézni amint Kisvakond megvarratja az új nagy zsebes nadrágját. Gyorsan le is fotóztam eme ritka pillanatot. Utána persze már hiába jött Babar és Eperke (akire Panni csak annyit mondott "hamma-hamma" pedig egy rajzfilmhős-nő :-)), elindult az őrület. Felpattantak és szétpakolták a lakást.
Nyugodtságuk pillanataiban volt arra is esélyem, hogy számomra oly kedves kis husi tipegőjüket megörökítsem az utókornak. Olyan imádnivalóan puha talpikájuk van, hogy kész mámor beleharapni és puszilgatni azokat. Persze a körömvágás már nem ekkora öröm. Az konkrétan egy pokol, ugyanis utálják, mint a fene.
A múlt heti események közül egy családi party volt az egyik legjelentősebb. Fel is vettük a csini szerkót, mindenki nagy örömére.
Szombaton a Jávorfi családnál cicát is simogattunk, ahol Apa gyönyörűséges fotókat készített Daniról, aki jelenleg még anyukája, Szilvi pocakjában van, ám hamarosan Őt is megcsodálhatjuk már. 
Vasárnap egy őrületes családi szalonnasütésen voltunk, ahol sajnos nem készültek fotók, pedig körberohangáltuk az egész Vaskaput. Katussal és Milánnal tüzet csodáltunk és falatoztuk nagy kedvvel a kolbászt és a szalonnát, utána Kicsi-Stefi játékait bitoroltuk, és rá is másztunk szegényke kis buksijára néhányszor. Hát, nem is örült neki nagyon. 
A mostani hét viszonylag eseménytelen, ettől a nagyon klassz időtől, reméljük a hétvége tartogat néhány kellemes izgalmat számunkra.

1 komment


2011.05.30. 16:50 vidrapeter

Érik a cseresznye

Hétvégén végre szedhetünk cseresznyét. Próbáltuk a gyerekekkel is, de annak nem volt sok eredménye. Baromira unták és Barni egyfolytában hajtogatta "mennyü, mennyü". Így fel is adtuk és vasárnap Judit mamáékkal és Virivel szedtünk jónéhány kosárral. Az Ikrekre addig Ili mama és Docca papa vigyáztak.
A hétvége közös kávézással indult, a gyerekek frissen sült túrós pogácsát majszoltak és majdnem szétszedték a Szamos Cukrászda berendezését. Utána gondoltuk kitöltetünk velük egy-egy lottó szelvényt (hátha azzal sikerül megnyerni a 1,6 milliárdot), de sajna csak össze-vissza firkálták a szelvényt, így egyetlen számra se tudtuk ráfogni, hogy az Ő választásuk.
A délutánt Judit mamával és Öcsi papával töltöttük, ahol szokás szerint szerte-szét hancúroztuk magunkat. Az éjszaka viszonylag eseménytelenül zajlott, csak 15x kellett felkelnem a Barnushoz. :-(
Ha valaki tudja mitől ébredhet fel egy másfél éves gyerek éjjelente úgy 8-10 alkalommal, szóljon. Hálásak lennénk :-) 
Ja, és mitől kell két hete Anyának bent ülnie az ágyak mellett, amíg el nem alszanak?
Ahogy berakjuk Őket a kiságyba, mondják, hogy "oda oda" és mutatnak a kissámlira, jelezve Anyának a helyét. Ugrándoznak még egy kicsit, majd a "buksi, buksi"-val kérik, hogy simogassam álomba Őket.
Vasárnap megnéztük a gyereknapi őrületet a szigeten, de végül a Duna parton kötöttünk ki. Túl hangos volt és rájöttünk, hogy mi még kicsikék vagyunk az arcfestéshez és a hipp-hopp táncosok bemutatójához. Ebédelni Ili mamáéknál voltunk, utána szundizott az egész család. A gyerek két órát aludtak, a felnőttek vagy hatot tudtak volna, de sajna elkezdték a fejükkel buccogtatni a közös falat, jelezvén "Ébresztő rabszolgák!". Barni és Panni is, mindketten imádnak az autó volánja mögé ülni és vezetni. Mondják is bőszen, hogy "veze, veze". Próbáljuk őket önálló evésre tanítgatni, de ez többnyire egy nagytakarítással, átöltözéssel és kéz-láb mosással zárul. 
Vasárnap még nagyot cserkóztunk, amiből sajnos csak Panni hajlandó falatozni. Ahogy meglátja a cseresznyét mondja is, "csee, csee".
Ma délelőtt Máltaiztunk, amíg még lehet, mivel hamarosan bezár a kedvenc játszóterünk. Holnap zenebölcsibe megyünk, remélem már sokkal jobban fogják élvezni a közös táncizást.

1 komment


2011.05.23. 16:31 vidrapeter

Pannya és Bai a két papagáj

 Túl vagyunk a húsvéton, az első locsoláson és még vagy ezer dolog történt, amit ismét megpróbálok összeszedni. 
A húsvét izgi volt, Barni elment Apával meglocsolni a mamákat és a rokoncsajokat. Mindenki nagyon élvezte, még Barnesz is. Nyergesre Pannival mi is kimentünk, így legalább találkoztunk Évával és Ida nénivel. Utána mi csajok Ili mamánál "vártuk" a locsolókat.
A húsvét után jött Milán szülinapja. 6 éves lett a nagy és okos uncsitesónk. Volt tortázás és egyéb családi hajcihő, és természetesen még egy "mikka makkás" gyerekzsúron is próbáltuk kikerülni a rohangáló ovisokat.
A családi eseményeken túl rengeteg újdonság történt még a Kicsikkel. Mindig igyekszünk nekik szórakoztató és kellően lefárasztó programokat szervezni, hátha ettől nyugodtabb lesz az éjszaka. Egyelőre sikertelenek vagyunk ebben, mert Barnuskához még mindig minimum 5x kell felkelni - jobb esetben. Az az érzésem mintha félne valamitől. Mostanában nem is hajlandó elaludni anélkül, hogy ne üldögélnék ott az ágya mellett. Éjszaka is többször sírva ébred, de kellő nyugtatással pillanatok alatt vissza is alszik. Lehet, hogy ezért is, de mostanában nagyon rászoktak a "dudu"-ra. Cumiznak és szundikendőznek, amikor éppen fáradtabbak, vagy valami megnyugvásra szorulnak. Mindenesetre nem vesszük el Tőlük, hátha ez kell a kis lelkük békéjéhez.
Panni mostanában felfedezte a cipőinket. Mindig valamelyikünk cipellőjét illesztgeti rá a lábára, és kalimpál benne jobbra-balra. 
Barni még mindig Fluor rajongó, a 7 millió háromszázezer letöltéshez, mi legalább egy ezressel már hozzájárultunk. Megunhatatlan ez a zene számára. Dülöngél mint a kismackók táncikálás gyanánt.
Nagy kedvenc továbbra is a DUNA. Oda, lehetőség szerint, minden nap le kell menni követ dobálni, amit Ők csak "bum-bum"-nak hívnak. 
Imádják még a Máltai játszóteret, ahol csúszdáznak és hintáznak akár órákon át. A homokozóban főzünk néhány liter kakaót, majd motorozunk jó nagyokat. Kellett is már cipővédőt vennünk, mert egy hét motorozás=egy garnitúra cipellővel.
Fürdeni is kannával és lapáttal megyünk esténként, hiszen ott is a habos kakaó készül literszámra.
A legnagyobb változás az életünkben az, hogy minden szót ismételgetnek, amit mi mondunk nekik. Igazi kis papagájokká változtak. Érdekes, hogy Barni beszél egyelőre többet és érthetően, de Pannit kicsit sem kell félteni. Annyira huncut és csalafinta, hogy nála minden nem várt dolog elképzelhető. Lehet, hogy egyszer csak mondatokban fogja kérni a Hamma-hammát. (Egyébként kis haspók is egyben.)
Barni egyik napról a másikra elkezdte Pannyázni a nővérkéjét, ami azért is érdekes, mert mi általában "pannizuk" csak Őt.
Pannus tegnap kezdte el a Baa helyett a Bai nevet ismételgetni. A szókincsük már olyan nagy, hogy egész nap csak irogathatnám a szavaikat.
A gyümölcsök közül sajnos Barnesz csak nagyon keveset hajlandó megenni, Pannival kicsit könnyebb a helyeztünk, de még így is kínlódás egy kicsit az egész.
Egyébként okosan megmondják, hogy hány évesek, ki kicsoda és egyre többet játszanak együtt. (persze ezek egyelőre csak percekben mérhetőek)
Ma voltunk először zenebölcsiben, amit nagy megrökönyödéssel fogadtak. Remélem jövő héten már táncikálni is fognak.
 

Szólj hozzá!


2011.04.20. 23:02 vidrapeter

Két kicsi lego

Kedvencünk Fluor Tomi és a Mizu!!!
Táncikálunk és dülöngélünk a laptop előtt, amikor Anya vagy Apa bekapcsolja. Videofelvétel is készült már erről, de sajnos azt még nem tanultam meg, hogy ide miképp kell feltölteni. Mindenesetre nagyon cukik, ahogy bámulják a laptopot és nekilódulnak a táncnak. Ez mostanában abból áll, hogy a karjaikkal hadonásznak, mint ha valami electro-party-n lennének :-)
Egyébként nagy zenekedvelők vagyunk, Barnesz minden hétköznap 9 óra körül - egész pontosan a Csak Csajok után az RTL-en - rohan a tv-hez, mert jön Monita, vagyis a Te vagy az életem című fantasztikus argentin sorozat Natalia Oreiro-val. Döglik a főcímzenéért. Ahogy vége, széttárja a karjait és "Naaa???" - hangzik el a szájából.
Visszatérve Fluor Tomihoz, "mi két kicsi legónk" egyre jobban szeret legózni, és egyre ügyesebbek is. A mesekönyveket még mindig imádják, most éppen Bambi a nyerő.
Egyre többet beszélnek is, főleg a szavak első betűit mondják, de a szókincsük - teljesen megdöbbentő - hogy napról-napra, sőt óráról-órára bővül. Tegnap délután kezdtek el mondani a Sziát és a Hellót, de még nem akkor amikor azt kellene. Az Ikrek közül Barni gagyog többet, de szerintünk Panni lesz az, aki teljes szavakkal és mondatokkal fog megszólalni. Barninak szinte be sem áll az etetője, míg Panni huncutkodva sandít, ha valamilyen szó kimondására kérjük. Majd meglepő módon szépen, szinte tisztán ki is mondja.
Nagy sláger a Duna - továbbra is. Szinte minden nap le kell menni velük követ dobálni és bottal hadonászni. Panni mostanában inkább rajzol a homokba, és ezt nagyon élvezi. Egyébként nagyon szeret rajzolni és a "Po-Po" felkiáltással jelzi, hogy valaki fogja meg a kezét és "pont-pont vesszőcskézzen" neki. Szereti, ha belerajzolunk a füzetébe, Ő meg kitalálja mi az.
A természetük is egyre jobban nyiladozik és különbözik. Barnika néha kifejezetten hisztis kiscsóka, ha álmos akkor nagyon tud nyűglődni. Panni viszont angyallány. Leszámítva, hogy imádja azokat a dolgokat csinálni, amit megtiltunk. Hihetetlen csalafinta. Sokszor elbújik előlünk és várja, hogy megtaláljuk. 
Ami viszont meglepett minket, hogy egyre többet kérik a "dudu"-t (cumit). Eddig kizárólag akkor kellett, ha aludni mentünk, de mostanában, sokszor leveszik a polcról és a szájukba nyomják. Ha meg nem találnak, akkor fájó hangon kérdezik ránk nézve, hogy "Dudu, dudu, dudu?", mindaddig, amíg oda nem adjuk nekik. Nem igazán tudjuk, hogy mi a jobb ilyenkor. Szigorú szülőnek lenni, vagy hagyni, hogy a kis lelküket megnyugtassa a dudesz.... Végülis egyszer úgyis leszoknak róla teljesen.

Múlt héten meglátogattuk Daniellát, Pistit és a kis cukimuki Stefi-babát. Nagyon jól szórakoztunk, és a Kicsik is hamar feltalálták magukat. Szerencsénkre Zsófi, Dávid és a két nagyfiú, Olivér és Áron is jöttek ünnepelni, hiszen 6 éve már annak, hogy Oliva megszületett. Volt ám nagy ramazúri....

 

Szólj hozzá!


2011.04.11. 23:09 vidrapeter

Pizza, popcorn satöbbi

Nem vagyunk hiperaktívak!
Ma az interneten kitöltöttem egy tesztet és megnyugvással tapasztaltam, hogy se Panni, se Barni nem hiperaktív. Ez megnyugtató, de hétköznapi értelemben kétségbevonható. őrült módjára szaladgálnak fel-le a lakásban, hajtják magukat a motorral és kergetik a "daa"-t (labdát).
Jön a tavasz, aminek nagyon örülünk, hiszen így egyre többet lehetünk kint a levegőn. Barni szinte félóránként hajtogatja a "dunna"-t, (Duna), mert imádnak mindketten kavicsokat dobálni és bottal vizet kalapálni. Meg is kapták Virágtól az első gumicsizmájukat, ami Panni esetében egy gyönyörű rózsaszín és szivárvány csíkos példány volt, Barni egy krokodil arcú zöld csizmát kapott. Ezt a különbséget Panni nem tűrhette, kizárólag a Barni zöld csizmájában volt hajlandó szaladgálni. Így aztán arra kényszerültünk, hogy becseréljük az övét is egy ugyanolyanra. Mondták már többen az ikresek közül, hogy készüljünk fel előre arra, hogy mindenből egyforma fog majd kelleni nekik. Na jó, ez oké is, de pont egy zöld gumicsizmával kellett kezdeni??? Mi jön még? 
Mert az már nem új, hogy Panni döglik a kisautókért és Barni is imádja a babákat. A színes labdáért mindig nagy a küzdés, de a kád láncos dugóját is hihetetlenül szeretik.
A múlt héten kaptak oltást, amitől néhány napig nagyon bújósak voltak. Volt némi hőemelkedésünk is, de ezen könnyedén átléptünk.
Hétvégén volt nagy hejehuja, mert meglátogatott minket Anya bátyja és családja. Milán, (kis)Katus és az Ikrek eszeveszett parádézását egy isteni pizzaevés követte, amit Apa saját kezűleg gyúrt és készített el. Nagyon finom volt, és a gyerekek is elképesztően falták mindannyian. Utána még egy nagy tál popcornt is behabzsoltak, amit Barnesz annyira imád, hogy óriási "Nem" kiabálásokkal teremt le mindenkit, aki az "Ő" táljából próbál falatozni. Egyre ügyesebben isznak pohárból. Barni két napja nagy lendülettel issza a tejet bögréből. Lehet, hogy csak a pohárból való ivás bulis neki, mindenesetre nagyon ügyesen űzi ezt. Panni étvágya mit sem csökken. Nagy "hamma-hamma" kiabálásokkal, örömmámorban úszva közeledik, ha esetleg eszünk valamit az asztalnál. Mindent megkóstol, igazi kis gasztro-királylány. Minden ízre kíváncsi, és eddig nem sikerült olyat találni, amit nagy undorral kiköpött volna. (persze nem is erőlködünk nagyon)
Méreteik:
Barni: 86 cm és 12,8 kg
Panni: 82 cm és 13,6 kg  

 

Szólj hozzá!


2011.04.04. 20:20 vidrapeter

Játszis vagányok

Egyre nagyobb lelkesedéssel vetik bele magukat a játszótéri szórakozásba. Régi kedvenc a hinta, de utána rögtön és visszavonhatatlanul a csúszda következik. Eddig óvatosan, kezüket fogva engedtük csak lecsúszni a kis popsijukat, de Virág - a mi jobb és balkezünk Apa műtétje óta - vagányan kezüket elengedve engedte már röpülni a Kicsiket. Így aztán hivatalosan is nagyfiús, nagylányos csúszdázók lettünk. Kedvencünk a Máltai játszótér, ahol rengeteg játék vár mindig minket. Mindketten imádják a játék babakocsit tologatni, valamint a homokozóban is több liter kakaót főztünk már. A játékházikókban nagy viháncolással kukuccsolnak kifelé, és nagyon élvezik, ha társat is találnak hozzá.
Néhány napja nagy lendülettel elkezdtek motorozni. Barni szédítő sebességgel űzi a dolgot, szinte már félelmetes, főleg, amikor a szomszédok meredek garázsbejáróján akar legurulni.
Költözésünk egyik legnagyobb előnye az, hogy bármikor kimehetünk sétálni, nem kell feltétlenül segítség hozzá. Ezt ki is használjuk, főleg amikor a Dunára mehetünk kavicsot dobálni, lovakat nézegetni és szaladgálni. A hétvégén meg is történt, hogy Barni az újdonsült gumicsizmájában beletrappolt és lecsücsült a vízben. Judit mama, Öcsi papa és Apa pulóverbe csavarva rohantak haza vele, nehogy megfázzon ez kis felfedező.
Panni mostanában megint harapdál mindenkit. Barni háta már két helyen is lila fogsorban díszeleg, mert valami miatt bepipult rá. Főleg, ha a tv előtt állnak és nézik az időjárás jelentést. Na, akkor elszabadul a pokol, hogy ki legyen közelebb a napocskákhoz. Pannesz ilyenkor rendszerint beleharap az akadályba. Anyát is megharapta ma egy párszor, de sikerült a legtöbbet kivédenem. Az esti már meglátszik a térdem mellett, pedig én nem is küzdöttem a napocskák látványáért.  
Pancsúr egyébként, piciny popsiját könnyedén megemelve mászik fel minden székre és áll fel rá, közben őrjöngve ráncigálja a támlát. Valamelyik nap megtörtént a közös baleset. Mindketten a pofijukra huppantak. Ennek eredménye, hogy Panniból és Barniból is "szandika szájú" babák lettek.  
A tv állványra eddig nagy izgalommal másznak fel, de ügyesen kicseréltük, és az új variációra már nem tudnak felkúszni - egy darabig...

Szólj hozzá!


2011.03.25. 15:08 vidrapeter

"Paaaa" és "Baaaa" ezernyi új kalandja

Megcsúsztunk megint. Ez nem újdonság azoknak, akik rendszeresen olvasnak minket. 
Mentségünkre szolgáljon, hogy rengeteg akadály lépett fel az utóbbi időben. De ezek mellett számtalan olyan esemény és változás történt, amit viszont mindenképpen szeretnénk megörökíteni a későbbiekre.
Kezdődött azzal, hogy Ili mama 60 éves lett. Volt nagy meglepi köszöntés, kajával piával és sok-sok gyerekkel.
Utána gyorsan-gyorsan elköltöztünk, mivel találtunk végre olyan bérelhető házat, ahol könnyedén ki tudunk szaladni a friss levegőre és Anyának meg Apának van külön szobája. Az új ház, Szentgyörgymező található, egy ikerház egyik fele, amit most fognak befejezni kívülről. Ezt nagyon várjuk, mert Anya már szeretné kényelmes székből figyelni, ahogy a két Mütyűr csendben, békében (harc és bunyó nélkül) szépen elhomokozgat, vagy Barni levágja a füvet a játékfűnyíróval, miközben Panni tologatja a babáját, akinek már nincs nagyon szeme, hiszen olyan jó buli azt mindig nyomogatni a szempillájával együtt. Szóval, várjuk a kertet.
Történt még azóta gyorsan egy másfélhétnyi kórházas őrület Apajajával (Barni csak így szólítja mostanában), de hála Istennek minden rendben és most harmadik gyerkőcként Ő is otthon piheg.
Azt átköltözés számos új szokást hozott magával. Napirendünkben történtek drasztikus változások. Reggel már nem isznak az ágyban kakaót, mivel pontban 8 órakor felébrednek és onnantól kezdve nincs alvás. Pontosabban Barni ébred először és akkor át kell hozni a mi ágyunkba még egy kis hancúrra. Ezt leginkább mi igényeljük, akik próbálunk magunkhoz térni a hangos sikításra történő ébredés után. Majd némi simi-simi után  el kezd nyöszörögni Panni is. Barni nagy "Paaa" kiabálások közepette rohan Pancsúr ágyához, aki még fekve várja kistesója érkezését. Barnuska édesen simogatja a nővérkéjét és ismételgeti a "Paaa" "Paaa"-t. Várja, hogy kiemeljem Panneszt is az ágyból. Együtt még befekszünk egy kicsit Apa mellé, majd a családi összebújás után Barnuskának eszébe jut a "kakaúúú" és már iszkol kifelé a konyhába. Elkövettük azt a hibát, hogy felültetve Őt a konyhapultra segíthet kavirnyálni a készülő kakaót. Erre aztán annyira rászokott, hogy őrületes hiszti útján tudtuk csak leszedni a pultról. Mára elértük, hogy ugyanolyan bödönben (mint a kakaó) lego kockákat kavargat, amíg valamelyikünk elkészíti a "kakaúúú"-t. Megisszák és utána Barni rohan játszani. Panni már megfontoltabb, neki jöhet még néhány falat a kakaó után is. Az Ikrek étvágya nem is lehetne különbözőbb. Panninak bármikor bármit be lehet nyomni a pofijába, sőt ha valaki eszük a környékén odamegy és "Hamma, hamma"-zik. Barni kizárólag akkor eszik, ha éhes, és akkor sem mindegy, hogy mit. Először mindent csak óvatosan megnyal, majd ha ízlik, akkor kinyitja a száját. Ha nem akkor közli, hogy "Nem" és elfordítja a buksiját.
A következő napirendi pont a mosógép bekapcsolása. Barnus még mindig áhítattal figyeli a mosógépet, sőt sokszor figyelmeztet, hogy "be, be", vagyis kapcsoljuk be a gépet. Sokszor Ő maga pakolja meg a dobot. (néha olyanokkal, amiket észre sem veszünk, csak a mosás után) Pannus eközben kirámolja a fürdőszoba szekrényt, megtapogat minden tubust, fésűt és női holmit. Leginkább Anya hajcsattos-hajgumis dobozával szeret játszani. 9 órakor elindul az RTL Klub-on a Te vagy az életem című iszonyatos argentin sorozat, aminek a kezdő dallamára Barni hevesen a tv-hez rohan és táncol. Panni addig általában lecsap valami olyan játékra, amit addig Barnus uralt, vagy éppen felmászik a tv állványra és állva ütögeti a tv tetejét. Ha rászólunk, hogy ne csinálja, eufórikus őrületben, viháncolva folytatja a "tilos dolgot". Délelőtt még kimegyünk velük sétálni, ilyenkor a környék összes háza előtti kavicságyban megmártózunk, néhány kavicsot meg is nyalogatunk és szanaszét dobáljuk őket. (Remélem a szomszédok közül nem sokan olvassák a blogunkat, mert akkor háború lesz a szétküldött kavicsok miatt :-))  


Kavicsolás után, nagy kínok árán hazaráncigáljuk Őket, ebédelnek és mennek aludni. Rájöttünk, hogy ilyenkor nem szabad őket 3 órát hagyni aludni, mert akkor este 9-10-ig kukorékolnak. Két óra alvás után - nagy humánusan :-) - felébresztjük őket. Indul a délutáni rohanás. Ilyenkor a mi Beánk van leginkább a Kicsikkel, mert Anya elmegy a bányába kicsit "kikapcsolódni". Délután is kimegyünk a levegőre, ami nagyon szuper, mert felfedezték, hogy tudnak motorozni. Főleg Pannus imádja a kétkerekűt, Barni inkább a szomszéd nagygyerekek játékát figyeli. Imádják a garázslejárókat. Mindenhova berohannak, és nem igazán akarják megérteni, hogy az nem a mi kertünk. Panni nagy "Baa" kiabálásokkal jelzi Barnusnak, hogy figyeljen rá, keresi, hogy hol van, és persze rohangál közben össze-vissza, majd sikongatva, gurgulázó nevetéssel csinálja mindazt, amit nem lenne szabad. 6-7 között vacsizunk, majd Ők folytatják az evést a mi vacsoránkból is.

Este fél8 körül fürdizünk egyet, majd megint jön a kakaó őrület. Arra fanyalodtunk, hogy Apa titokban, csendben elkészíti a "ká" betűset - mi csak ilyen kódokkal beszélünk otthon, hogy a Kicsik nehogy rájöjjenek a sunyításunkra - majd ha elkészült, jöhetnek a "Szippancsok" meginni a cuccot. Utána fogat mosunk, amit Barnus nagyon szeret, de Pannival kész küzdelem mire megsikálunk legalább két fogat a sokból. (számszerint már nem is tudom mennyi van a szájukban)

Igazából még olyan sok minden lenne, amit le kellene írnom, de majd legközelebb.
Annyit azért még is, hogy Barni első igazán kivehető szava Kakaúúú, és a zöld, Pannié az autó és baba. Az anyát is mondják már valami sajátságos akcentussal.
Lassan tényleg be sem fog állni az etetőjük.....

Szólj hozzá!


2011.02.21. 12:06 vidrapeter

Este kupi, reggel kupi

Lassan kezdünk hozzászokni ahhoz, hogy folyamatosan a lábunk elé (alá) kell nézni, ha járkálni akarunk a lakásban. Hol egy kanál, hol egy dömper (amiből több mérettel rendelkezünk), hol pedig valami zenélős őrületbe rúgunk bele. Kislakásunk kezd megtelni a kisebb-nagyobb játékokkal, lassan teljesen kiszorulunk innen. Átveszik a hatalmat a gyerekek. Lehet reggel, vagy este Ők mindig találnak valamit, amivel zenélhetnek, zöröghetnek, vagy amit szét lehet szórni a szélrózsa minden irányában.
Esténként 7 és fél 8 körül pancsolunk, utána némi játék következik, amíg Apa elkészíti a kakaót, vagy a karamellás tejecskét. Panni nagy lelkesedéssel fogadja a cumisüveget, Barnit ez nem izgatja fel annyira, ők sokszor csak játszik vele, harapdálja, szanaszét fröcsköli. Panni kínosan ügyel arra, hogy minden cseppje a megfelelő helyre kerüljön. Közben tv-t néz, főleg ha valami színes kriksz-kraksz látható a képernyőn. Barni, ha már kiszórakozta magát a kakaó szétkenésével és szétspriccelésével várja a fogmosást. Ezt Ő nagyon szereti, a berregő fogkefétől sem fél. Panni nem igazán engedi megmosatni a fogait, gyorsan lenyalja a fogkrémet, és részéről vége is a műveletnek. Miután gondoskodtunk a tiszta lehelletről (legalábbis Barni esetében biztos) irány az ágy. Mostanában könnyebben elalszanak, de éjszaka ugyanúgy, mint eddig 5-25 alkalommal kell felkelni hozzájuk. Egyre hamarabb fel is kelnek, fél8-8 között már kiabál a Barni kifelé. Régebben előfordult, hogy 9-fél10ig is húzták a lóbőrt. Hmm. Mondják, hogy egyre könnyebb lesz... Na ne, tényleg?
Amint felkelnek irány a hancúr a szülői ágyban. Néha engedik, hogy összebúgócsigázzunk egy kicsit, de ha már megunták a sok puszit és gyömöszt, elindulnak felfedezni a lakást. Kiolvassák az "újságot".
Néha megszeretgetik egymást.
Zenélünk kicsit.
Aztán indul a kőkemény munka. Új szakmánk: logisztikus. Szállítmányozunk fel s alá. Néha üresjáratban, de általában Judy-babát és a kisbabát szállítjuk el a lakás minden pontjára.
Része a reggeli dolgoknak, Panni hajszerkezete, ami kb. délután 2-re lapul le a megfelelő formájára.
Barni-bibi, ami nagy lovaglás eredménye.
 

Szólj hozzá!


2011.02.08. 14:48 vidrapeter

Gyarapodó kincsünk, a szókincsünk

Egyre többet makognak a mi kis Makikáink. Mindenre éberen figyelnek és láthatóan próbálják a kis szájukhoz formálni az új szavakat. A papa, mama, apa már réges régóta jól megy és teljesen tudatosan használják is azokat. Az "anya" valahogy nem akar kijönni - nagy bánatomra. Azt hiszem piros betűs napnak fogom nyilvánítani, sőt munkaszünetinek azt a dátumot, amikor ez először elhagyja a kisszájukat. Remélem két különböző napon fogják ezt tenni, mert akkor legalább két napot ünnepelhetünk meg a jövőben. Akár mikor próbálom tanítgatni őket, csak sandítanak rám, szemeikkel azt üzenik: Tudom-tudom, hogy az anya a te vagy, mi a szöszt akarsz ezzel???
Na mindegy, egyszer kijön az is.
A szókincsünk a következőkből áll:
Banán - baa
Hab - ab
Kacsa- áp-áp
Tűz - tü
Daa - labda
Vau-vau - ezt talán mindenki kitalálja. Barni kutyusos szundikendőjét is így hívjuk.
Baaa - Barni
Paaa - Panni
Amma-amma - ha éhesek vagyunk éas ha ízlik valami
Bu- busz, amikor elmegy az ablak alatt, hangosan kiabáljuk
Búú - boci
Kukk - Barni fütyköse
Kukó- puffasztott kuki
Pápá - talán ez is egyértelmű
Brrrrr és Tütü - az autó
Csecse - általában a kanál, de már sokminden egyébre is mondjuk
oppá - Hoppá, ha azt akarják, hogy felvegyük őket, vagy ha leesik valami, és akkor is, ha be akarnak menni a járókába a labdák közé.
cici - ez Anya cicije és a cica is.
Leírhatatlan szóösszetételekkel fejezzük ki a követező szavakat: gomb, gyűrű, centrifuga.
Biztos kihagytam egy csomót, de most nem jut több az eszembe. 
Panni ezt a kollekciót akarta reggel felvenni. (a cipő és a sapka volt a választásának tárgya)
Meg is akarta puszilni Őt a szomszéd kisfiú, Áron, de Panni nem éppen lelkesedett az ötletért.
Hajzseléztünk.
Sétáltunk. (de Panninak nem volt nagyon kedve hozzá, ez látszik is)
Imádják az időjárásjelentést, de csak az RTL Klub-os variációt. (valószínűleg azért, mert az színesebb)
Panni talált két száraz zsemlét. Nem tudtuk elvenni Tőle, addig küzdött, amíg bele tudott harapni.
Barni Judit mama irodájában.

 

 

Szólj hozzá!


2011.01.31. 11:40 vidrapeter

Pályaválasztás - pipa!

Nem lehet elég korán kezdeni - mondják és ez igaz is. Néhány napja teljes biztonsággal körvonalazódott, hogy az Ikrekből mi lesz felnőttkorukban.
Barni - nem kérdés - szakács lesz. Ezzel nincs is baj, reméljük, hogy lesz neki néhány Michelin csillaga, mi meg jókat fogunk kajálni a főztjeiből. Apukája génjeit örökölte, aki szintén eszeveszett jól főz. Barni már most imád minden edényben keverni-kavarni, úgy mozgatja a kézi habverőt, mint senki más. Mellette már nem lehet csakúgy főzőcskézni, mert segíteni akar. Sikítozva követeli, hogy megkavirnyálhassa az edényben rotyogó ételt. Leírhatatlan mosoly borítja be pofiját, amikor ezt megengedjük neki. Amikor nem főzünk, Ő akkor is a konyhapulton szeretne pakolni. Imádja a poharas és fűszeres szekrényeket, állandóan felkéredszkedik a pultra és amint kinyitja az ajtókat, halandzsázik, beszélget a poharakkal, bögrékkel és szagolgatja a fűszereket. Szerintem nem is kérdés, hogy ez a jövő. De, ha netán elfordulna a konyhaművészettől, akkor mosógépszerelő lesz. Imádja a mosógépeket. Hosszú percekig gyönyörködik abban, ahogy az forgatja a ruhákat. A centrifugálásra mindig beszalad a fürdőszobába.       
Panni esetében már nem ilyen egyszerű a helyzet. Sok minden olyan dolog érdekli, amiből mi azt a következtetést vonjuk le, hogy Művésznő lesz. Imád táncolni, illegni-billegni, királynő-tartásban lovagol a papák nyakában. Néha megsemmisítő lenézéssel bír minket, halandókat vizsgálni, és persze huncut a végtelenségig. Néha együtt főz Barnival, de ez nem tart túl sokáig - végülis a minimális női érdeklődés megvan a konyha dolgok iránt. Sokkal jobban érdekli őt a sminkes cuccom, a fülbevalóim és a gyűrűim. Igazi nő. Mindig észreveszi, ha ki van lakkozva a körmöm, és ha új ruhát kap - amit persze rögtön felpróbálunk - ő azt nem hajlandó levenni egy jó ideig. Járkál benne, felszegett fejjel és arcán ez olvashat: Most nagyon szép vagyok, hagyjál békén!
A kép tanúsága szerint, kicsit bajban vagyunk, mert vetkőzni is marhára szeret. Ebből viszont mi nem szeretnénk hosszútávú következtetéseket levonni. Ráadásul imádja a puffasztott kukit. :-)
De, ha mindezek közül egyik sem, akkor még ott van a WC-s néni pozíció. (túl nagy volt a csend Panni körül)

Szombaton élményfürdőztünk egy kicsit, ami nagyon tetszett a Kicsiknek. Pancsoltak nagyokat, aztán ettek egy kis sültkrumplit rántott sajttal - mindkettőt imádják, de csak ritkán kapnak ilyen zsíros cuccokat. Mindannyian jól elfáradtunk. Ők az élménybe, mi meg a hajkurászásukba.Hazaérve mind a négyen két órát aludtunk - úgy mint akiket fejbe vertek. Meg is beszéltük, hogy legközelebb tavasszal megyünk, hátha a kevesebb ruhafelvétel megkönnyíti valamelyest a dolgunkat.

 

Szólj hozzá!


2011.01.18. 20:33 vidrapeter

Fazonírozva a babauszin

Ma délelőtt fodrászkodni voltunk Évinél, ahova Ili mama, Öcsi (Ili mama tesója) és Ida néni is elkísért minket (így Anya tudott egyet szoláriumozni :-)).
Pannival egyszerű volt a helyzet, mert neki csak hátul kellett igazítani, az amúgy is édesen "párszálas" tollán. Megkértem Évát, hogy kleopátra fazont vágjon neki, hogy ha erőteljes növekedésnek indulna a pöszméte hajacskája, akkor rögtön valami trendi csajos formát öltsön :-) A hajvágás nem volt nagy macera, mert sikerült a figyelmét időnként elvonni egy Bambi-s könyvvel.
Barnesszal már más volt a szitu. Neki sok haja van és hosszú is volt már nagyon. Macerás is volt a hajvágósdi, mert nem nagyon akarta a fazonírozást. De Évinek végül sikerült ügyesen megrövidíteni a kis séróbárót. Igazán cuki kis fickós friszkója lett.
Délután babaúszáson voltunk, ahol sajnos már minden korábbi tudományunkat elfelejtve csak pancsolnak a Mütyürik. Nem adjuk fel, hátha idővel lenyomhatóak lesznek a víz alá megint. Panni egyébként nagyon élvezi a pancsolást, Barni kicsit félszegen kapaszkodik az Apukája vagy Öcsi papa nyakába. Idővel kicsit felenged, és akkor láthatóan élvezi a vizet. Sikerült néhány Superman-jellegű pozíciót megörökítenünk az uszizás során, sőt néhány igazi gyöngyszem is született a fotózás alkalmával. 


 

Szólj hozzá!


2011.01.10. 23:07 vidrapeter

Pipitoll-királylány beelőz

Panni 60 grammal nehezebb Barninál!
Ezidáig mindig Barnus volt a nehezebb (12.160 g), de most a mi kis "Dundilink" (12.220 g) megelőzte Öcsikéjét. Mindezek mellett 81 centijével pontosan 3 centivel kisebb mint Barni (aki, gyengébbek kedvéért 84 cm :-)). Így édesen domborodik a kis pocakja, de még így sem számít igazán dundinak. Formás kislány. Barnika viszont sudár legényke. Szőkés hajkoronájával - amit nemsokára megint formára-vágatunk - igazi szívtipró. Nagyon kedves és simulékony kisfiú. Ezek mellett sokszor nyűgös és borzasztóan "anyás". Sokat csipaszkodik rám és reggelente imádja, ha sokáig "búgunk" együtt az ágyban. Mindez abból áll, hogy Ő fekszik a paplanunk alatt és én simogatom a pocakját és a pofiját. Ezt körülbelül 10 percig élvezi, majd elindul felfedezni, a már jólismert lakást. Mindeközben Pipitoll-királylány édesen durmol az ágyában. Ő anyára ütött, és szerintem aludna is sokkal-sokkal tovább, ha Barni idővel nem kezdené el ütögetni a zenélő oroszlán orrát, vagy nem esne neki a zongorának és Mozartot meghazudtoló lelkesedéssel, nem kezdené el ütlegelni a billentyűket. Panni, akinek a haja ébredéskor leírhatatlan pösz-möszként száll az égben és áll fel a feje búbján, felriad ezekre a zajokra. Feltápászkodik az ágyában és nyuszis szundikendőjével - ez elhagyhatatlan - sikongatva jelzi, hogy készen áll a nagyszobai transzportra. Utána még egy kicsit az ölemben szorongathatom, de nem sokáig, mert neki kb. 2 perc után halaszthatatlan feladata van. Táncolni és énekelnie kell a zenélő székkel, valamint a tanuló-beszélő kutyussal.
Egyre jobban figyelnek egymásra, és egymás iránti szeretetük napról napra látható. Vizsgálják egymást, simogatják és ütögetik a másik buksiját. Panni végre kezd leszokni a harapásokról, így Barnin egyre kevesebb a lila folt. Mostanában Barni fütyköse a legnagyobb csoda. Együtt vizsgálják, nézegetik és Panni nem érti, neki miért nincs olyan.
Panni az összes Fisher price-os játéktól eltanulta a kuncogását. Ugyanúgy kuncorászik, mint "Ők". Néha csendben játszik és egyszer csak nevetgél. Innen tudjuk, hogy minden oké, nem vett a szájába semmit és éppen nem pakolja ki az összes papírt, zoknit és bugyit.
Barni háztartási gépszerelő lesz. Megbabonázva nézi a mosógépet, már be is kapcsolja, sőt be is rámol a szennyesből, vagy a fürdőszobában felejtett holmik közül. Néha, ha nem találunk valamit, ott keressük és persze meg is találjuk. A szárítógéppel ugyanez a helyzet, ha a mosógép centrifugál, Ő már szalad és mutogatja a szárítót. Tudja, hogy oda fogunk átpakolni- sőt segít is - majd be is kapcsolja. Persze még nem tudja melyik programot kell választani, éppen ezért össze-vissza ki-be kapcsolja azt. Éppen ezért arra kényszerültünk, hogy kihúzzuk ezeket a konnektorból, s így csak a mérgelődését és az édesen kérdőjelre feltett mancsait látjuk. A mikrót hála Istennek csak messziről tudja csodálni, azt még nem éri el. De nem sokáig lesz ez így.... 

1 komment


2011.01.04. 22:00 vidrapeter

Karácsonyi jövés - menés - JÁRÁS!

Itt volt a karácsony. Őrület volt, megint. Mi és a nagyszülők is izgultunk, hogy vajon mit fognak szólni ehhez a hűhóhoz a Mütyürkék. Igazából csak a karácsonyfa okozott némi figyelmet, nem igazán értették mi a szösz ez a szobában, de mára mint egy új bútordarabot, tök közömbösen vizslatják. Leszámítva a csillogó-villogó díszeket, amiket - amint alábbhagy a figyelmünk - azonnal macerálják a kis kezükkel, vagy a lábukkal - az ágyról.
Szenteste napján, a délelőtti alvás alatt felállítottuk az újonnan vásárolt műfenyőnket. Azért döntöttünk emellett, mert a környezettudatosság mellett, Panni mindent megeszik a földről, és a tűlevelek nem éppen a megemészthető kategóriába tartoznak. Mellesleg nagyon szép sűrű és formás is a 180 cm-es karácsonyfánk.
Amint felébredtek, rácsodálkoztak a nagy világító "zöldségre", majd megtalálták az ajándékokat. Zenélő-beszélő széket és zongorát kaptak. Mindkettő nagyon édes, ráadásul Barni igazi rajongója lett a széken elhangzó két kis dalocskának. Az első slágerek! Tudja már, hogy miképp kell kapcsolgatni a játékot ahhoz, hogy felcsendüljön a kedvenc szám. Amint meghallja, hihetetlen édesen kalimpál a kezeivel. Táncol. Panni is persze, de ez nála nem újdonság. Ami viszont igen, az az, ahogyan a fejét illegteti-billegteti. Igazi kis táncoslábú babáink vannak.
Ajándékozás után felnyergeltünk Judit mamához és Öcsi papához, ahol Eszter és Norbi is velünk együtt elfogyasztotta a karácsonyi halászlevet és rántott halat. Utána jöttek az ajándékok, dömper, markoló, baba, mesekönyvek, Lego és egy csomó hasznos holmi. A babát Judit mama után el is neveztük Judy babának. Kezdetben Pannit inkább az autók érdekelték, de ma már megmarkolva Judy copfjait ül a zenélő széken és énekel a Művésznő.
Fél hétkor átiszkoltunk Ili mamához és Docca papához, ahol Milánnal és Katussal együtt kutatták az fa alatt rejlő újdonságokat. Velünk voltak a Nyergesi dédiék is, aminek mindenki nagyon örült. Édes topánok és persze sok-sok játék várta őket ott. Mindegyik kellő hangossággal zenél, zörög, beszél és kuncog. Egyik kedvenc a Tanuló kutyus, aki édesen beszél és kuncog, valamint a krokodilos xilofon. Kőkemény zenei okításban van részük egyébként a Kicsiknek, hiszen a zongora mellett, a már említett xilofonnal, csörgő dobbal, rumbatökkel és éneklő, zenélő játékokkal gazdagítottuk őket mindannyian. Ili mamáéknál este fél kilencig kergettük a négy gyereket, majd hulla fáradtan haza osontunk, fürdettünk és rekord sebességgel elaludtunk. Húztuk a lóbőrt egészen fél tízig mindannyian.
A következő napok igen zsúfoltak voltak. Ebédeltük Judit mamáékkal és Eta dédiékkel együtt, majd ebédeltünk Ili mamáékkal, ahol billiárd golyókat gurigattunk az asztalon mászva. Voltunk barátoknál és itthon is négyesben. Jó volt. Sokat nevettünk, játszottunk, énekeltünk, majd....
December 31-én elindultak végre ezek a Tündérek. Igaz még mai is részegesen imbolygunk, de egyre több időt töltünk két lábon. Láthatóan őrülten büszkék magukra, és élvezik is. Mi is. De azt majd még jobban, amikor már a lépcsőn is egyedül jönnek majd fel. Most arra várunk nagyon.... 

Szólj hozzá!

Címkék: család ikrek élmények


2010.12.21. 11:54 vidrapeter

Szundikendő Fan Club

IMÁDJUK A SZUNDIKENDŐINKET!

Ezt nem lehet elégszer leírni. Valami hihetetlen ragaszkodás és bújás jellemzi a "vau-vau-s kendőhöz" és a "nyuszikához" fűző kapcsolatunkat. A képeken látszik is, mennyire odáig vagyunk értük.

A másik ilyen a puffasztott kuki. Két kézzel tömjük befelé, tréfát nem ismerve. Barni már mondja is, hogy "kukó", csak kicsit úgy hangzik, mintha krákogna. Gondolom, keresi még a "k" betűt :-)

Anyáék kedvence viszont a golyókkal teli járóka, ahova ha bekerülnek a Kicsik van néhány perc szabadidő. Sajnos az Ikrek nem annyira szeretik ezt, mint a szüleik, bár 5-10 percig is elvannak a golyók között, ha valaki szórakoztatja őket. Így viszont nincs szabadság Apának és Anyának. Néha kifejezetten élvezik és hancúroznak a színes gömbök között.

megtapicskolhattunk egy cicát és egy kutyust. Barni félt a kutyustól, mert szegény Tipli - ez a kutya neve - teljesen fel volt ajzva a Kicsiktől és le-fel ugrált rájuk. Panni élvezte nagyon, persze azért szorosan Anyához bújt közben. Ezekről sajnos nincs képünk, de a Panni kontra Frici cica találkozót sikerült megörökíteni.

 Ez a mai rövid volt, de képekkel telítettebb!

 

Szólj hozzá!


2010.12.12. 21:51 vidrapeter

Fodrászkodás, Mikulás és a hideg

Hát megtörtént az első fodrászkodás... Barni szép sűrű szöszis haját muszáj volt már levágatni, de mivel fél a hajnyírótól elmentünk Évához, aki igazi csibészes frizurát varázsolt neki. Először nagyon úgy tűnt, nem fogja szeretni az ollót sem, de aztán megmutattuk milyen jól lehet a hajlakkos dobozon dobolni, s ettől már meg is nyugodott.
Nagy izgalommal vártuk az első családi Mikulás partyt. Ez most már hagyomány a családban, ilyenkor az összes gyerek együtt hancúrozik, és valamelyik apuka, vagy nagypapa Mikulás göncbe bújva kápráztatja el őket. Zsófika - Anya unokanővére - nagyon ügyesen megszervezi mindig, így nekünk csak menni kell, és a kiosztott feladatokat megoldani. Velünk jött Ili mama, Judit mama és Öcsi papa is, Docca papa beteg lett, így Ő most lemaradt a buliról. Kíváncsiak voltunk mit szólnak a Mikuláshoz, de az igazság az, hogy le sem bagózták. Mindent megpróbáltunk, hogy felkeltsük az érdeklődésüket, de őket sokkal jobban érdekelte a mászkálás és az új helyszín felfedezése. Szegény nagyszülők sétálgattak is eleget, kezüket fogva, olykor cipelve pici popsijukat. A télapó csomagnak Anya örült a legjobban, már be is falta az édességeket.

Itt a hűvös idő, így egyre nehézkesebb az indulás velük. Szörnyen utálnak öltözködni, ez a lenti képeken látszik is. Panni durcis arcát édesen körbefonja a szőrős hímzett sapi, amiben olyan, mint egy kis eszkimó. Barni "usánkája" alól kikandikálnak a hosszan hagyott szőke tincsek, és világít a gyönyörű kék szeme. Így aztán, ha nyűgöske, ha nem, olyan szépek lesznek ezekben a sapikban, hogy megéri kínlódni velük.

Az újdonság mostanság az, hogy Barnus nagyon anyás. Bújik, ölel és amint meglát csattog felém. Panninak csak akkor kellek, ha nyűgös, különben imádattal néz apára és - ha ott van - valamelyik nagyapjára. Csüng a faszikon....hihetetlen. Ja, és imádja a lábait. Csodálattal nézegeti, mutogatja, pusziltatja őket. Imádja a cipőket, csizmákat, amiket ráhúzunk, hozza is mindig azt, amelyikhez éppen kedve van. Barni nem nagyon szereti a cipőket, amint lehet lerúgja magáról. Mindketten rajongva imádják a szundikendőiket továbbra is. Nagyokat bohóckodnak velük. Kedvenc szórakozásuk az ágyon való hancúrozás. Imádnak felmászni rá, felállni majd lehuppanni, és ezt ismételgetni. Egyre ügyesebben tesznek egyre több lépést, de vannak napok, amikor kicsit sem izgatja őket a járás. Nem úgy mint minket, akik buzgón figyeljük, mikor indulnak már el... De nekik ez így tök kényelmes, mindig van ki cipeleje a popsit....

Szólj hozzá!

Címkék: család viselkedés ikrek járás


2010.11.25. 20:23 vidrapeter

Séróbárók

A múltkori méreckedésből kimaradtak a lábméretek. Panninak még a 18-as cipő is jó még, de leginkább 19-es és 20-as cipőket, csizmákat hord már. Barninak a 20-as cipők éppenhogy jók még, de leginkább a 21-es lábbelik a kényelmesek számára. Egyébként nem is nagyon szereti őket, kész kínszenvedés mire feltornázzuk a lábára. Panni ennek teljesen az ellentéte. Anyára ütött, akinek soha sem lehet elég cipője és csizmája. Reggel már hozza is a Crocs papucsát és mutatja a lábát, ahova szeretné, ha gyorsan felkerülne. Egyébként minden cipőt imád, úgyhogy rá nagyon könnyen fel lehet passzintani a csizmákat és cipelőket.
A múltkori bejegyzés óta újdonságképpen annyit tudunk megemlíteni, hogy Panni néhány másodpercig már képes egyedül állni, sőt ma már néhány lépést is tett Anya felé, hogy a karjaiban landoljon. Barnuska nem akar állni, Ő mint a szélvész úgy mászik, és csattogó tenyereivel berepüli az egész lakást. Mindketten imádják, ha kezüket fogva sétáltatjuk Őket. Reméljük, hogy hamarosan már a kezeink nélkül, a tenyereik helyett a tappancsuk fog csattogni a padlón.
Az értelmük is egyre jobban nyiladozik. Mindig elérik valahogy, hogy megértük mit szeretnének. Panni egyre több szót (szófoszlányt :-)) mond ki. Ilyenek a csecse, cica, vau, brum-brum és talán valami anya-féle, de még nem tudatosan nekem szól (sajnos). Barnus mindenre nagyon figyel és csak ö-ö-ö-zik. Nagyon érdekli minden, már a forma-berakó-játéknál is keresi a különböző formák megfelelő helyeit. A karika-torony fakarikáit is szépen rakosgatja a helyére. Panni inkább hadonászik vele, és harapdálja. Mindketten egyre jobban ragaszkodnak a kedvenc dolgaikhoz. Panninak ilyen a nyuszikája, amit bármikor a kezébe adunk és édesen felnyösszint és kényeskedve beledörgöli az arcát a nyuszis szundikendőjébe. Barni is nagyon szereti a kutyusos szundikendőjét, de azért ez nála nem akkora függőség.

Néhány napja vettük észre, hogy Panninak hipp-hopp kinőtt mind a 4 rágófoga. Barninak nagyon nehezen jönnek a fogai. Nem is alszunk ezek miatt 1-2 óránál többet egyhuzamban. Mindent kipróbáltunk már, de semmi. Általában éjfélkor kezdődik a szenvedés. Feláll az ágyban és nem akar visszaaludni. Sokat pörgölődik-forgolódik, felsírdogál, nyöszörög, láthatóan fáj neki valami. Reggel viszont elsőnek ébred. Ezt tuti Apától örökölte, aki nem egy nagyon-nagy alvó, bár amikor alszik, akkor akár tankok is dörömbölhetnének mellette, szundizik, mint a bunda. Viszont nem alszik sokáig és délután sem szeret nagyon aludni. Hát Barni pont ilyen. Reggel elsőnek ébred. Feláll az ágyában, kiköpi a cumit, ami nagyot koppan a parkettán. Ez a jel Anyának, hogy jöhet. Kibugdácsolunk a szülői ágyba, ahol még kb. fél órán át nyugodtan és boldogan hagyja, hogy simizzük a pocakják és a lábait. Amikor megunja átpördül és neki indul a felfedezésnek, ami általában nagy hanggal jár, így Pannus is felébred, aki viszont tutira aludna még tovább. Ő ezt a jó tulajdonságát Anyától örökölte, aki el lehet képzelni mekkora szenvedés, hogy már 15 hónapja nem aludhat 2 óránál többet egyhuzamban. Panni ahogy elalszik (néha könnyen, néha nehezen), de utána mint a bundazsák alszik reggelig.  
Nagy izgalommal készülünk az első Mikulásra és az első karácsonyra. Éppen ezért a családi Mikulás partyra még fodrászkodni is elmegyünk, mert Barni sűrű szőkés-barnás haja, már hagy némi kivetnivalót maga után. Reméljük Éva, Ili mama unokahúga felköti a gatyeszt és fazonra tudja majd nyírni Barnuli séróbáróját. Nem lesz egyszerű mutatvány. Panninál nincs ilyen gond. Pöszméte hajúnak hívjuk csak, mert eléggé "fos-talicska" a hajkoronája. (erre persze Judit mama és Ili mama is azonnal felháborodna és nyomban védelmébe venné Panni "gyönyörű" sörényét) De a tények makacs dolgok :-)

Szólj hozzá!

Címkék: alvás viselkedés éjszaka ikrek élmények fogzás


2010.11.14. 20:45 vidrapeter

Hogy mekkorák vagyunk már

Ma előkerült a centi és a mérleg: Panni 79 centi és 11260 gramm, Barni 82 centi és 11500 gramm.

Szólj hozzá!

Címkék: ikrek nővekedés


süti beállítások módosítása