Hát végre, sütött a nap, kellemes idő volt ma. Ki is használtuk, közel három órát sétáltunk, amit Panni többé-kevésbbé, Barni pedig végig aludt. Várjuk, hogy egyre gyakrabban legyen ilyen szép idő.
Annyi történés van egy hét alatt, hogy ilyenkor jövök rá, rendszeresebben kellene írnom, nehéz visszaemlékezni a hét közepére. Az élmények, események tornyosulnak bennünk, nehéz kiemelni néhányat.
Kedden voltunk újra babaúszáson, Panni sírással kezdte majd megbarátkozott a vízzel. Az egyik gyakorlatnál már pár pillanatra elengedve lebegett háton a vízen. Barni valahogy most nagyon unottan fogadta az egészet, nem hisztizett, de nem is látszott rajta a szokásos izgatottság az újdonság miatt.
Két estén is kimozdultunk itthonról Barbarával, torkos csütörtök és egy péntek volt az apropó. Nagyszülők bevetése teljesen jól sikerült, Barni csak egyik este lőtte el a sírós, üvöltős esti műsorát.
Gügyögés és egyéb hangok kiadása sok mosolyra ad okot. Nagyon tetszik mindkettőjüknek, hogy hangokat tudnak kiadni, mulatságos nézni, ahogy Ő maguk is meglepődnek egy-egy hang hallatán. Barni őzik és csücsörít hozzá, Panni pedig, mint aki kiscicává vált, nyávogás, sikongatás szerű hangokat hallat.

Valószínűleg megindult a foguk nővekedése, egyre többször próbálnak rágni. Kezüket, öklülket akarják leggyakrabban, néha próbálkoznak valamely játékkal is. Még nem kellett semmiféle csodaszert használnunk, de okosan előre felkészültünk már. Sőt cirka két hete már van borostyán nyakláncunk is, ami Barbara szerint segíti a fogzás okozta nehézségek leküzdését.
Tegnap először kaptak főtt krumplit. Új íz, más állag, meglepő  volt. Ma már egészen jól ettek, ebédre krumplit, uzsonnára almát banánnal. Szerencsénkre Anitától még mindig rengeteg anyatejet kapunk, amit felesben kapnak tápszerrel. Súlyuk normálisan gyarapszik: Panna 7050 gramm, Barna 8150 gramm.