Két és fél évnyi elnyomás után, Barnika visszavág Pannesznek.
Úgy hozta a sors, hogy most kicsi fiúnk lett a hisztis, akaratos kis ördög. Üti-vágja Pannát, húzza a haját, amire Pannika csak elkeseredetten annyit tud mondani: " Nem lesz két copfom!"
Próbálkozunk azzal, hogy megértessük Barnikával, hogy amit csinál nem jó és nem szép, mert azokat a fiúkat, akik verekednek, nem szeretik a bölcsiben, sőt az oviban később még ki is nevetik.
Ami a legfurább, hogy néha angyalként simul hozzánk és láthatóan nagyon is szüksége van a közelségünkre. Borzasztó érzékeny mindenre. Nem mehetünk nélküle sehova, elalvásnál ott kell üldögélni mellette, és minden este átjön az ágyunkba aludni.
Emellett iszonyatosan sokat rosszalkodik, és hihetetlen akaratos tud lenni. Nem igazán akarja elfogadni, ha valami nem úgy van, ahogy Ő gondolja. Persze azt mondanom sem, hogy a bölcsiben kisangyalként tölti napjait. Vidám, szófogadó kisfiú. De aztán egyszer csak hazaérünk és megváltozik minden. Tologatja a zsúrkocsit, mert Ő hozza az ebédet - ugyanúgy, mint Ica mama a bölcsiben. Mostanában ez a kedvenc időtöltése. Felgyűri a szőnyeget a szobában és indul a "kocsizás". Közben leborul minden, ami rajta van, de ez nem számít. Visszapakol és gyerünk újra. Emellett imádja a "nínós" autóit és persze a mosógépet, ami kicsi kora óta a nagy kedvenc. Mesék közül Bob a mester és Nouky a nyerő mostanában.
Pannika egyre kevesebb hisztizik. (lehet, hogy titkon összebeszélnek ezek itt ketten, valahogy így: Panni: Te, Baadi én most kicsit belefáradtam anyáék szivatásában, légyszi vedd már egy kicsit ezt a feladatot. Barni: Jó, rendben.) Szóval, kicsi lányunk továbbra is gyűjtögeti a mütyűröket, pakol, rámol, rajzolgat és olvasgat. Szépen eljátszik magában, ha kell. Ő is imádja Bobot és Noukyt. Egyre többet babázik, táncol és bohóckodik. a bölcsiben Ő is kisanygyal, bár rá egyre többen mondják, hogy nagyon huncut.
A bilizéssel még mindig szenvedünk. Mindketten a bölcsiben már bugyiban szaladgálnak és biliznek, ha kell. Alváshoz még néha kapnak pelust, de ha elmarad, akkor sem szokott gond lenni. Ehhez képest otthon hallani sem akarnak kisbugyiról. Néha rápattanak a wc-re vagy a bilire, de főleg fürdés előtt vagy ébredés után. Napközben annyira lefoglalja Őket a játék, hogy sajnos arra már nem jut figyelem. Nem baj, majd nyáron......
2012.03.14. 10:14 vidrapeter
Barni visszavág
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://pannabarna.blog.hu/api/trackback/id/tr474315976
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek