Megcsúsztunk. Megint.
Ami eddig volt: húsvét, nagy boldogságban, locsolással, jófej nyuszival, aki rengeteg izgalmas ajándékot hozott. Barnika körbelocsolta a családot Apucival, gyűjtött csoki tojásokat, és még pénzt is, amit marhára nem értett, mert Ő konkrétan csokit várt a munkálatokért cserébe :-) Nem is kevés édességét faltak ezalatt a napok alatt, így mostanában visszafogtuk a fogakat romboló falánkságok fogyasztását.
A május 1-ei hétvégét csupa izgalommal töltöttük. Elbuszoztunk Dömösig, ahol hajóval átsuhantunk a túlpartra, majd vissza és újra busz. Hihetetlen élmény volt ez nekik, amiből rá is jöttünk, hogy nem kell nekik túl bonyolult programokat szervezni, hiszen minden hétköznapi apróságra még mindig annyira rá tudnak csodálkozni, hogy nem is gondolnánk.
Utána Péliföldön lovacskákat néztünk, amiket Panna annyira komál, hogy ha lehetne meggyorsítani a növekedésüket, tutira bármit megtenne azért, hogy lovagolni járhasson.
Persze a legnagyobb királyság a búcsú volt, ahol nem maradt ki nem próbált ringispíl. Judit mamáékkal mentünk, akik szintén nagyon élvezték a közös programot, de szegény mama teljesen rosszul lett, amikor az ikrek egy 5-6 méter magas ugrálóvár csúszdájára próbáltak felevickélni. Sikerült nekik, le is csúsztak, és mama oda sem mert nézni. Bőszen próbálta lebeszélni kicsiny csapatunkat a további lecsúszástól, de szegény nem járt sikerrel.
Házunk táján újdonságnak számít, hogy elkészült a terasz, így az egyik napsütötte délutánt egy babamedence felfújásával, a csúszda beleállításával, majd őrjöngő visítással és pancsizással töltöttük. Meg is kellett ígérnünk, hogy gyereknapra lesz majd nagyobb medence, és folyamatos pancsi. A mi két kis vidránk rajong a vízért, kizárólag lilára vált szájjal, a nap lemenetele után voltak hajlandóak megválni az újdonsült szórakozástól.
Fejlődésükben annyi a változás, hogy iszonyatosan megnőtt a szókincsük, beszélnek folyamatosan, így a csend fogalma számunkra lassan feledésbe merül. Énekelnek és táncolnak, de talán a legszebb pillanat az, amikor kettesben beszélgetve eljátszadoznak és véleményt cserélnek. Irtó édesek, ahogy megbeszélik a dolgokat.
Most szombaton kipipáltuk az első szülinapi zsúrt is. Kristóf, a bölcsis haver hívott meg minket (mármint Pannit és Barnit), hogy ünnepelje vele és még 4 kispajtással a 3. szülinapját. Nagyon aranyosan eljátszadoztak mindannyian. Énekelték a "Boldog szülinapot" hangosan, maszatos szájjal tömték befelé a kutyusos tortát, és kipróbálták Kristóf minden játékát. Nagy esemény volt ezen a napon. Pannika és Kristóf között elcsattant az első CSÓK! Először csak ölelgették egymást, majd puszit is nyomtak egymás arcára. Mivel minden mosolygott ezen, gondolom (remélem) csak a produkció kedvéért, szájon is puszilgatták egymást, sőt kinyújtott nyelvvel közeledettek egymás felé. Kész őrület!
Mi jön még......?
2012.05.14. 12:06 vidrapeter
Nyuszi-puszi
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://pannabarna.blog.hu/api/trackback/id/tr284507674
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek