Az Ikrek

Augusztus utolsó hetét még mindenképpen ki akartuk használni egy kis bölcsizésre. Valikával és Ildikóval tölthettünk még öt napot, és ezt semmiképpen nem akartuk elmulasztani. A gyerekek nagyon szerették Őket, sokat emlegették itthon mindkét dadusukat, akiknek mi mérhetetlen hálával tartozunk. Vigyáztak, tanítgatták és őszintén szerették a mi két kis angyalunkat. Úgy érzem most, hogy nem lesz többet ilyen hely, ahol ennyi öröm, béke és szeretet veszi majd körül az Ikreket, amikor nekünk dolgoznunk kell. 

Készítettünk ajándékot Ildikónak és Valikának, vittünk virágot és könnyek között búcsúztunk. Szomorú volt.
A Kicsik a következő héten megkezdték az ovit. Barnika napokig sírva, sőt zokogva szipogta, hogy Ő inkább bölcsibe akar menni. Szívszorító volt.
Hiányoznak nekünk a mai napig!