Kedvencünk Fluor Tomi és a Mizu!!!
Táncikálunk és dülöngélünk a laptop előtt, amikor Anya vagy Apa bekapcsolja. Videofelvétel is készült már erről, de sajnos azt még nem tanultam meg, hogy ide miképp kell feltölteni. Mindenesetre nagyon cukik, ahogy bámulják a laptopot és nekilódulnak a táncnak. Ez mostanában abból áll, hogy a karjaikkal hadonásznak, mint ha valami electro-party-n lennének :-)
Egyébként nagy zenekedvelők vagyunk, Barnesz minden hétköznap 9 óra körül - egész pontosan a Csak Csajok után az RTL-en - rohan a tv-hez, mert jön Monita, vagyis a Te vagy az életem című fantasztikus argentin sorozat Natalia Oreiro-val. Döglik a főcímzenéért. Ahogy vége, széttárja a karjait és "Naaa???" - hangzik el a szájából.
Visszatérve Fluor Tomihoz, "mi két kicsi legónk" egyre jobban szeret legózni, és egyre ügyesebbek is.
A mesekönyveket még mindig imádják, most éppen Bambi a nyerő.
Egyre többet beszélnek is, főleg a szavak első betűit mondják, de a szókincsük - teljesen megdöbbentő - hogy napról-napra, sőt óráról-órára bővül. Tegnap délután kezdtek el mondani a Sziát és a Hellót, de még nem akkor amikor azt kellene. Az Ikrek közül Barni gagyog többet, de szerintünk Panni lesz az, aki teljes szavakkal és mondatokkal fog megszólalni. Barninak szinte be sem áll az etetője, míg Panni huncutkodva sandít, ha valamilyen szó kimondására kérjük. Majd meglepő módon szépen, szinte tisztán ki is mondja.
Nagy sláger a Duna - továbbra is. Szinte minden nap le kell menni velük követ dobálni és bottal hadonászni.
Panni mostanában inkább rajzol a homokba, és ezt nagyon élvezi. Egyébként nagyon szeret rajzolni és a "Po-Po" felkiáltással jelzi, hogy valaki fogja meg a kezét és "pont-pont vesszőcskézzen" neki. Szereti, ha belerajzolunk a füzetébe, Ő meg kitalálja mi az.
A természetük is egyre jobban nyiladozik és különbözik. Barnika néha kifejezetten hisztis kiscsóka, ha álmos akkor nagyon tud nyűglődni. Panni viszont angyallány. Leszámítva, hogy imádja azokat a dolgokat csinálni, amit megtiltunk. Hihetetlen csalafinta. Sokszor elbújik előlünk és várja, hogy megtaláljuk. 
Ami viszont meglepett minket, hogy egyre többet kérik a "dudu"-t (cumit). Eddig kizárólag akkor kellett, ha aludni mentünk, de mostanában, sokszor leveszik a polcról és a szájukba nyomják. Ha meg nem találnak, akkor fájó hangon kérdezik ránk nézve, hogy "Dudu, dudu, dudu?", mindaddig, amíg oda nem adjuk nekik. Nem igazán tudjuk, hogy mi a jobb ilyenkor. Szigorú szülőnek lenni, vagy hagyni, hogy a kis lelküket megnyugtassa a dudesz.... Végülis egyszer úgyis leszoknak róla teljesen.
Múlt héten meglátogattuk Daniellát, Pistit és a kis cukimuki Stefi-babát. Nagyon jól szórakoztunk, és a Kicsik is hamar feltalálták magukat. Szerencsénkre Zsófi, Dávid és a két nagyfiú, Olivér és Áron is jöttek ünnepelni, hiszen 6 éve már annak, hogy Oliva megszületett. Volt ám nagy ramazúri....
Utolsó kommentek