Az Ikrek

 Túl vagyunk a húsvéton, az első locsoláson és még vagy ezer dolog történt, amit ismét megpróbálok összeszedni. 
A húsvét izgi volt, Barni elment Apával meglocsolni a mamákat és a rokoncsajokat. Mindenki nagyon élvezte, még Barnesz is. Nyergesre Pannival mi is kimentünk, így legalább találkoztunk Évával és Ida nénivel. Utána mi csajok Ili mamánál "vártuk" a locsolókat.
A húsvét után jött Milán szülinapja. 6 éves lett a nagy és okos uncsitesónk. Volt tortázás és egyéb családi hajcihő, és természetesen még egy "mikka makkás" gyerekzsúron is próbáltuk kikerülni a rohangáló ovisokat.
A családi eseményeken túl rengeteg újdonság történt még a Kicsikkel. Mindig igyekszünk nekik szórakoztató és kellően lefárasztó programokat szervezni, hátha ettől nyugodtabb lesz az éjszaka. Egyelőre sikertelenek vagyunk ebben, mert Barnuskához még mindig minimum 5x kell felkelni - jobb esetben. Az az érzésem mintha félne valamitől. Mostanában nem is hajlandó elaludni anélkül, hogy ne üldögélnék ott az ágya mellett. Éjszaka is többször sírva ébred, de kellő nyugtatással pillanatok alatt vissza is alszik. Lehet, hogy ezért is, de mostanában nagyon rászoktak a "dudu"-ra. Cumiznak és szundikendőznek, amikor éppen fáradtabbak, vagy valami megnyugvásra szorulnak. Mindenesetre nem vesszük el Tőlük, hátha ez kell a kis lelkük békéjéhez.
Panni mostanában felfedezte a cipőinket. Mindig valamelyikünk cipellőjét illesztgeti rá a lábára, és kalimpál benne jobbra-balra. 
Barni még mindig Fluor rajongó, a 7 millió háromszázezer letöltéshez, mi legalább egy ezressel már hozzájárultunk. Megunhatatlan ez a zene számára. Dülöngél mint a kismackók táncikálás gyanánt.
Nagy kedvenc továbbra is a DUNA. Oda, lehetőség szerint, minden nap le kell menni követ dobálni, amit Ők csak "bum-bum"-nak hívnak. 
Imádják még a Máltai játszóteret, ahol csúszdáznak és hintáznak akár órákon át. A homokozóban főzünk néhány liter kakaót, majd motorozunk jó nagyokat. Kellett is már cipővédőt vennünk, mert egy hét motorozás=egy garnitúra cipellővel.
Fürdeni is kannával és lapáttal megyünk esténként, hiszen ott is a habos kakaó készül literszámra.
A legnagyobb változás az életünkben az, hogy minden szót ismételgetnek, amit mi mondunk nekik. Igazi kis papagájokká változtak. Érdekes, hogy Barni beszél egyelőre többet és érthetően, de Pannit kicsit sem kell félteni. Annyira huncut és csalafinta, hogy nála minden nem várt dolog elképzelhető. Lehet, hogy egyszer csak mondatokban fogja kérni a Hamma-hammát. (Egyébként kis haspók is egyben.)
Barni egyik napról a másikra elkezdte Pannyázni a nővérkéjét, ami azért is érdekes, mert mi általában "pannizuk" csak Őt.
Pannus tegnap kezdte el a Baa helyett a Bai nevet ismételgetni. A szókincsük már olyan nagy, hogy egész nap csak irogathatnám a szavaikat.
A gyümölcsök közül sajnos Barnesz csak nagyon keveset hajlandó megenni, Pannival kicsit könnyebb a helyeztünk, de még így is kínlódás egy kicsit az egész.
Egyébként okosan megmondják, hogy hány évesek, ki kicsoda és egyre többet játszanak együtt. (persze ezek egyelőre csak percekben mérhetőek)
Ma voltunk először zenebölcsiben, amit nagy megrökönyödéssel fogadtak. Remélem jövő héten már táncikálni is fognak.