Szeptember 18-án megszületett az Ikrek legkisebb rokona, Daniella és Pisti Kislánya, Stefi. Kicsattanó egészséget és sok puszit Nekik!

Kicsit megint elhanyagoltuk a blogot, de annyi minden történt, hogy csak kapkodtuk a fejünket.
Arról már írtunk, hogy az Ikrek egy évesek lettek, és hogy mekkora buli volt Judit maméknál, viszont olyan sokat emlegetjük a nagyszülőket és még egyetlen képen sem láthatóak ők négyen. Hát íme, jobb később, mint soha.

Panni és Barni mostanában igen fürgék. Rengeteget állnak, gyakorlatilag mindenhol mindenben megkapaszkodva felhúzzák magukat. Kezdetben volt egy kis zűrzavar, mert hatalmas mellénnyel felálltak, büszkén mosolyogva nézelődtek, majd mikor vissza kellett volna ereszkedni, na akkor volt baj. Nem találták a megoldást néhány napig, így a lecsücsültető személyzet után kiáltottak (akik mi voltunk), szaladtunk is, és leültettük Őket. Örültek is nagyon, azonnyomban - mintha puskából lőtték volna ki Őket - négykézláb eltűztek valami érdekes játék felé. A hintát imádják. Judit mamánál és Öcsi papánál van egy felfüggesztett hinta. Nagy a verseny, ki legyen az első.

Barnival nagyon nehéz a gyümölcsöt megetetni, nem igazán rajong érte. Ez jól is látható a róla készült képen, ahol éppen valami fincsi barackos pempőt próbáltunk neki adni. Pannival nincs gond, Ő imádja a pocakját. Minden megeszik, még azt is, amit a földön talál. Lehet az kőkemény kiflicsücsök néhány órával korábbról, de bármilyen kis apró morzsát, cérnaszálat, vagy viráglevelet is megmütyürkézik az ujjaival és végül belekóstol. Legutóbb Apa legújabb bevásárlókosarának habszivacsos fülét rágta meg úgy, hogy kb. egy két centis darabot tudtunk már csak kierőltetni a szájából, a többit lenyelte. A kosár füle most olyan, mintha kisegér rágta volna körbe.

Fürdeni imádnak mind a ketten. Most már nagyfiúsan-nagylányosan egyszerre a kádban fürdenek, sok-sok játékkal együtt. Panni hatalmas vehemenciával pancsol és közben előrehajolva nyalogatná a habot - ha hagynánk. Néha azzal szórakozik, hogy hátraveti magát, és a csobbanás közben nagyokat kuncog. Barni szép csendesen eldobolgat a játékokon, feltérdel és körbemászik a kádban. Néha úgy tűnik zavarja Panni hangoskodása, ilyenkor rendszerint feláll, és jelzi, hogy ki szeretne jönni. Korábban többször volt olyan, hogy nem akart beleülni a vízbe, valószínűleg megijedt attól, hogy a popsija alatt nagyon csúszott a kád és ettől többször belezuttyant a vízbe. Amióta csúszásgátlót raktunk a kád aljába, ez a probléma megszűnt.

Panni mostanában nem akar este elaludni. Ágybarakás után még máfél órával is képes felállni és felsikítani, abban bízva, hogy kivesszük és kijöhet tv-t nézni és laptopozni velünk. Sajnos elkövettük azt a hibát, hogy egy-két alkalommal megsajnálva a küzdését, kihoztuk magunk mellé, és kb. fél órán keresztül ott heverészett rajtunk az ágyban. Most is sírva küzd az álom ellen, ahogy Apukája próbálja meggyőzni arról, hogy már nagyon fáradt és aludnia kellene. Barnika édesen szundizik. Most. Aztán éjfél utántól egészen hajnali négyig minimum 10-12 alkalommal sír fel a fogfájás miatt. Ilyenkor Anya szalad hozzá, megsimogatja, cumit ad neki, vagy megitatja. Legrosszabb esetben kap egy kis Nurofent, amitől aztán elalszik.
Mindketten ébredés utána legédesebbek. Amikor halljuk, hogy Barni cumija nagyot koppan a parkettán, tudjuk, hogy Barnesz felébredt, felállt és már nem is akar visszafeküdni. Ilyenkor persze mindketten mosolyogva várják, hogy kivegyük Őket az ágyból, majd hozzánk bújva, nyakunkba kapaszkodva ébrednek fel teljesen. Pizsiben még jóideig eljátszanak a játékaikkal, majd, ha ezt megunják jönnek kapaszkodnak belénk, vagy az ágyunk szélébe. Hát így kezdőik minden nap....

Voltunk megint kontrollon, ahol a doktorbácsi nagyon megdicsérte a Kicsiket, és azzal kecsegtetett minket, hogy jövő év elején, akár el is felejthetjük a koraszülöttség miatti két hónap levonást a fejlődésünkben. De jó!